A debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium táncos növendékei év végi vizsgaelőadásukon mutatták meg, milyen szakmai fejlődésen mentek keresztül az elmúlt hónapok során.
A közönség rövidebb koreográfiák és összetettebb színpadi alkotások révén is bepillantást nyerhetett a fiatalok technikai felkészültségébe és előadói képességeibe a Kölcsey Központ báltermében.
A kétórás műsorban helyett kapott a néptánc, a klasszikus balett és a modern mozgásszínház is.
A program egyik emlékezetes darabja az „Átmenő forgalom” című előadás volt, amely ebben a tanévben utoljára került a nézők elé. A Lévai Emese által megálmodott, több fesztiválon is sikert aratott koreográfiát Lajter Adrienn, Monoki Angelika, Oláh Alexandra és Rimóczi Jázmin adta elő.
Szintén maradandó élményt nyújtott a „Vaszilisza” című táncszínházi mű, amelynek koreográfiáját Lévai Emese és Törökné Vajda Judit jegyzi.
Kiemelt együttműködés van a Csokonai Nemzeti Színházzal
Lévai Emese a Debreceni Napnak elmondta, két szakon vizsgáztak most a táncosaik: az ötéves képzésben részt vevő néptáncosok, illetve az érettségire épülő, kétéves színházi táncos szakos diákok. Összesen 12 fő tett képesítő vizsgát.
A képesítő vizsga több részből áll, ez volt az utolsó állomása a folyamatnak. Először egy próbatermi vizsgarész zajlik, ahol a diákok a technikai felkészültségükről adnak számot. Ezt követi a mostani színházi előadás, ahol az előadóművészeti tudásukat mutatják be, azt, hogy milyen készségeket sajátítottak el. Másnap szóbeli vizsga következik, ahol az elméleti tudásukról adnak számot tánctörténet, néprajz és balettismeret témakörökben. A vizsga végén képesítő oklevelet kapnak, amely arra jogosítja fel őket, hogy a táncművészet – néptánc vagy színházi tánc – területén munkát vállaljanak.
A tapasztalat az, hogy a végzett diákok körülbelül 20 százaléka megy tovább táncművészeti egyetemre, néptánc vagy színházi táncos szakra, de vannak modern táncos képzésből érkezett növendékeik is. Többen már most is színházi produkciókban táncolnak, például a János vitézben, vagy a Pillangókisasszonyban. Ez már gyakorlati tapasztalatot is jelent számukra, és általában az a tendencia, hogy ha a színház elégedett egy táncossal, akkor további feladatokat is kap.
Kiemelt együttműködésük van a Csokonai Nemzeti Színházzal, ami tovább erősíti ezt a pályát. Emellett a megszerzett tudást nemcsak a táncművészeti területen, hanem pedagógiai vonalon is hasznosítani tudják: tanítóként, óvodapedagógusként, drámapedagógusként vagy pedagógiai asszisztensként is el tudnak helyezkedni, és az itt megszerzett tudás ebben is komoly előnyt jelent.”
