Egyebek közt az agrárkamara és a Klebelsberg Központ felülvizsgálatáról, a magántőkealapok átláthatóságáról és tulajdonosaik azonosításáról, valamint a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról is döntést hozott a kormány keddi ülésén – közölték a kormányszóvivők szerdai, budapesti sajtótájékoztatójukon.
Soron kívüli vizsgálat a mozdonytűz ügyében
Magyar Éva elmondta, a MÁV vezetésével egyeztetve soron kívüli vizsgálatot rendelt el a közlekedési és beruházási miniszter a vasárnapi kelenföldi mozdonytűz ügyében, ami kiterjed a tűzben érintett – a még Lázár János volt miniszter idején vásárolt – hasonló típusú mozdonyokra is.
Azonnali lépések történtek azért, hogy a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hatékonyan tudjon együttműködni ilyen esetekben és utóbbit is be lehessen vonni a pótlóbuszrendszerbe – ismertette. Hozzátette:
a MÁV már dolgozik az utastájékoztatási rendszer megújításán, amelyet rövid távú feladatként jelölt meg a társaság számára a közlekedési és beruházási miniszter.
Köböl Anita kormányszóvivő azt közölte: az azbesztszennyezés ügyében felállt az osztrák-magyar tárcaközi bizottság. Kormányhivatalok vizsgálják, hogy a lakosság által bevitt kőzetminták mekkora szennyeződést mutatnak.
Kiemelte, a kormány célja, hogy mihamarabb megkezdődjön a lakosság egészségügyi monitoringja. A lakosság a tudastar.kszgysz.hu oldalon tájékozódhat a szennyezésről, és arról, hol tart most a vizsgálat.
A szóvivő egyben megerősítette: a kormány a “szennyező fizet” elvet fogja érvényesíteni az ügyben.
Diplomata-útlevelek
Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: Orbán Anita külügyminiszter összesen 943, nem alanyi jogon, nem automatikusan diplomatáknak járó útlevél visszavonását javasolja.
Emlékeztetett arra, hogy múlt héten kérte fel a kormány a külügyminisztert, tekintse át a nem automatikusan, nem alanyi jogon járó diplomataútleveleket.
Ezek alapján összesen 1322 nem alanyi jogon kiadott diplomata és szolgálati útlevelet tekintettek át, ebből 1131 diplomataútlevél és 191 szolgálati útlevél volt, és jelentős részüket, szám szerint 776 diplomata útlevélnek és 167 szolgálati útlevélnek a visszavonását javasolta – ismertette.
Jelezte, Görög Márta igazságügyi miniszter azon dolgozik, hogy megnézzék, a személyiségi jogi szabályok betartása mellett milyen széles körben hozható nyilvánosságra az, kik kaptak ilyen útlevelet.
Szondi Vanda a szombati Bajnokok Ligája döntőre kitérve azt mondta: Budapest teljesen felkészülve várja a sporteseményt.
Ez rendkívüli terhelést jelent a magyar fővárosnak, ahová több tízezer szurkolót várnak egész hétvégén. A szervezőkkel folyamatosan egyeztet a belügyminiszter, valamint a közlekedési és beruházási miniszter – fűzte hozzá.
Elmondta: Budapest felkészült, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek kisebb fennakadások, főleg a repülőtéri közlekedésben, ezért aki ezekben a napokban Budapestről repülővel indulna, legalább 3 órával hamarabb menjen ki a reptérre. Megjegyezte, a rendkívüli terhelés miatt a kormány Ferihegy 1-et is megnyitotta, a BKV pedig sűríti járatait.
A kormányszóvivő megemlítette, a párizsi PSG szurkolóit az MTK Sportparkba, míg az angol Arsenal drukkereit a Városligetben kialakított szurkolói faluba várják, de a Hősök terén is lesznek programok.
Kórházi fertőzések, betegjog
A kormányhatározatokra áttérve Köböl Anita elmondta:
a kormány döntött a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arra kapott felkérést, hogy június 30-ig dolgozzon ki egy monitoring rendszert, és annak mentén szeptember elsejére tegye lehetővé a fertőzések nyilvánosságra hozatalát.
Magyarországon a hivatalos adatok és a nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a probléma évek óta súlyos – mutatott rá, hozzátéve:
“igen, látjuk, érzékeltük, hogy a hazai adatok és a nemzetközi adatok között jelentős eltérés van, ez alapján az feltételezhető, hogy a valós esetszám jóval nagyobb lehet, mint amelyről eddig tudomása volt a kormánynak”
– mondta Köböl Anita.
A kormányszóvivő azt is közölte: a betegjogok erősítésére irányuló részletes koncepció kidolgozására kérte fel a kormány az egészségügyi minisztert június végére.
A kormányülésen áttekintették a betegjogok érvényesülésének helyzetét; a betegeknek joga van az érthető tájékoztatáshoz, a méltósághoz, az önrendelkezéshez, adataik védelméhez és ahhoz, hogy ne egyedül álljanak szembe egy intézményrendszerrel – fogalmazott Köböl Anita.
Hangsúlyozta, “ezek a jogok itthon, Magyarországon papíron léteznek, a gyakorlatban mégis egy kicsit másképpen öltenek testet”.
“Azt szeretnék, ha minden beteg azt érezné, nincsen kiszolgáltatott helyzetben, nem egy panaszügyintézésről van szó, és nemcsak egy tájékoztatásról, hanem valódi segítségnyújtásról” – jelentette ki.
A kabinet oktatást érintő kérdéseket is áttekintett. Magyar Éva közölte:
a kormányülésen Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül a Klebelsberg Központ irányító szerepét, a tankerületi központok működését, a tankerületi igazgatók kinevezési és gazdálkodási gyakorlatát.
Erre azért van szükség, mert 2010 óta bebizonyosodott, hogy a túlzott központosítás az oktatásügyben nem megoldotta, hanem csak tovább fokozta a problémákat – tette hozzá.
Elmondta, a cél az iskolák finanszírozásának kiszámíthatósága és az intézményi autonómia erősítése.
A vizsgálatnak ki kell térnie a fenntartói, munkáltatói és pénzügyi jogkörök megoszlására, a szerződéskötési gyakorlatokra, a belső ellenőrzési rendszerre és arra, hogy a tankerületi döntések mennyiben segítették vagy akadályozták az iskolák működését – fejtette ki.
A felülvizsgálat során kimutatás és elemzés készül a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb gazdasági és személyi adatairól, a tankerületi központok működésének szak- és jogszerűségéről – fejtette ki.
A kormány arra is felkérte az oktatási és gyermekügyi minisztert – folytatta – , hogy június 15-ig intézkedjen az oktatási intézmények igazgatóinak a tankerületi döntésekbe való közvetlen bevonásáról, és ugyaneddig készítse elő azokat a jogszabálymódosításokat, amelyek szükségesek az igazgatói jogkörök bővítéséhez.
Elmondta, a kabinet döntött a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállításához szükséges intézkedésekről. Felkérte az oktatási és gyermekügyi, a szociális és családügyi, valamint az igazságügyi minisztert, hogy készítsenek elő javaslatot a köznevelésben működő szakszervezetek jogosítványainak megerősítésére.
Felkérte a kormány Lannert Juditot arra is, hogy készítse elő a köznevelésre vonatkozó külön sztrájkszabályok eltörlését, a pedagógusok és köznevelésben dolgozók sztrájkjoga ne térjen el az általános szabályoktól.
Bejelentette: a Tisza-kormány még idén augusztusban iskolakezdési támogatást nyújt a rászoruló családok gyermekeinek. A végleges jogosultsági kört a rászorultsági kritériumok pontosítása után határozzák meg – tette hozzá.
A kormány felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy határidőre vizsgálja ki, hogyan teremthető meg a magántőkealapok átláthatósága és a tényleges tulajdonos azonosítása – jelentette be a tájékoztatón Köböl Anita.
Elmondta: a vizsgálatnak ki kell térnie arra, hogy a magyar szabályozás teljes körűen megfelel-e az Európai Unió pénzmosás elleni előírásainak, biztosított-e a 25 százalék feletti tényleges tulajdonosok azonosíthatósága, valamint megfelelően működik-e a NAV, az MNB és a pénzügyi szolgáltatók közötti adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer.
Hozzátette:
a kormány azt is kérte a minisztériumtól, tegyen javaslatot a közpénzzel érintett magántőkealapok külön átláthatósági szabályaira.
Arról is beszélt: a kormányülésen tárgyalták az egységes rendőrségi feladat ellátás kialakításának feltételeit, ennek célja a rendőrség struktúrájának egyszerűsítése, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése.
A belügyminiszter azt a feladatot kapta, hogy jövő hétre dolgozza ki ennek a szervezeti és törvényi feltételeit – ismertette.
Szondi Vanda tájékoztatása szerint a kormány döntött a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (NAK) szóló törvény, valamint a kamara működésének teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatáról. Ennek értelmében a kabinet felkéri az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy június 4-ig készítse elő a szükséges jogszabályi intézkedéseket.
A döntés célja az, hogy a kamara működése átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és valóban gazdaközpontú legyen – ismertette.
Hangsúlyozta: a NAK köztestületként, kötelező tagsággal és jelentős közfeladatokkal működik, ezért különösen fontos, hogy ne politikai vagy szűk gazdasági érdekeket szolgáljon, hanem a magyar gazdák, a családi gazdaságok és a helyi termelők érdekeit tartsa szem előtt.
A tájékoztatón elhangzott:
a kabinet döntött a 2021. január 1. után engedélyezett, egyes ipari beruházások engedélyezési eljárásainak felülvizsgálatáról is. Ennek felelőse a vidék- és településfejlesztési miniszter lesz, az ő feladata a kormányhivatalok által lefolytatott engedélyezési folyamatok vizsgálata lesz, a határidő 2026. június 20.-a.
Magyar Éva elmondta: a cél annak kiderítése, hogy az elmúlt évek nagy ipari beruházásai, minden esetben jogszerű, szakszerű és kellően alapos engedélyezési eljárás után kaptak-e zöld utat – közölte Magyar Éva.
Hangsúlyozta: ez különösen fontos azoknál a fejlesztéseknél, amelyek jelentős hatással lehetnek a települések életére, a vízbázisokra, a levegő minőségre, a termőföldre, a közlekedésre, vagy a helyben élők mindennapi biztonságára.
A kormányszóvivő elmondta:
a Moltól kapott információk szerint befejeződött a múlt pénteki robbanásban megsérült tiszaújvárosi üzemben a rendőrségi helyszínelés és elhárult a közvetlen balesetveszély.
A társaság megkapta a helyreállítás elindításához szükséges hatósági engedélyeket és felállította a munkálatokért felelős szakértői csapatát – ismertette. Hozzátette: az üzem biztonságos szénhidrogén mentesítése folyamatban van, a helyreállítás előkészítése az üzem takarításával kezdődik, ezt követően derül ki, hogy várhatóan mennyi ideig tart a helyreállítás.
Előzetes szakértői becslés alapján, több hónapos munka után indulhat újra az üzem – jegyezte meg.
A kormányszóvivő a sérültek állapotáról úgy tájékoztatott: a hét kórházban lévő sérült állapota stabil és folyamatosan javul, de továbbra is kórházi ellátásra szorulnak.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium napi szinten kapcsolatban van a Mollal, minden nap jelentést küldenek arról az aktuális helyzetről, a tárca pedig két szakértőt delegált a bizottságba – fogalmazott.
Lesz-e Magyar-Von der Leyen találkozó?
Újságírói kérdésre válaszolva Köböl Anita azt mondta:
egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter miniszterelnök a héten találkozik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, a tárgyalások és az egyeztetések folyamatosan zajlanak.
Megjegyezte, nincs pontos információja arról, mennyi teljesült, vagy mennyit nem teljesített az előző kormány a mérföldkövekből a jogállamisági és intézményi megfeleléssel összefüggésben.
Szondi Vanda arról, hogy teljesíthetőek-e az “egyetemi szupermérföldkövek” ahhoz, hogy a magyar egyetemi hallgatók már szeptembertől részesülhessenek az Erasmus adta lehetőségekből, azt mondta, zajlanak a technikai egyeztetések, nem szeretne teret engedni a találgatásoknak, a tárgyalások végével mindenki láthatja majd, milyen döntések születtek.
Köböl Anita a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kérdésre, miszerint visszaszolgáltatják-e az állam által adott pénzeket, nyilvánosságra hozzák-e ezt, illetve tervben van-e, lesz-e felső határa annak, hogy az állam milyen arányban fektet be közpénzt vagyonkezelői alapokba, azt válaszolta, a jogszabálytervezet szerint a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a 2026. szeptemberi tulajdonosi viszonyok fognak megjelenni, azaz a nyilvánosságra hozatalt az őszi időszaktól kezdve szeretné és tudja biztosítani a kormány.
Nagyon fontos figyelembe venni, milyen esetleges értékcsökkenés történt, ennek, illetve a meghiúsult projektkároknak a hatósági vizsgálata is meg kell, hogy történjen – tette hozzá, megjegyezve, a felső határról nincs konkrét összegre vonatkozó információ.
Hangsúlyozta, ki kell vizsgálni, hogy a közpénz magánvagyon gyarapítását szolgálta-e.
Balásy Gyula felajánlott cégeinek sorsáról szólva azt közölték: átvilágítás után lehet konkrétumokról beszélni.
Szondi Vanda szólt arról, hogy a keddi kormányülésen nem volt szó az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmáról, nem tud arról, hogy a kormány álláspontja változott volna e tekintetben.
Azbesztszennyezés
Az azbeszttartalmú kőzúzalékból épült utak felszedése a megoldás a szennyezés problémájára – mondta kérdésre válaszolva Köböl Anita.
Emlékeztetett arra, hogy tárcaközi munkacsoportot állítottak fel több terület szakértőinek részvételével.
Hozzátette: az azbeszttartalom ártalmas, ha porózus állapotban a levegőben terjedhet, ezért nem javasolják, hogy az ilyen kőből épült magánutakat feltörjék, és az utak lefedését sem.
Az elsődleges megoldás ezeknek az utaknak a felszedése és a szennyezett anyag biztonságos elszállítása. Az későbbi megbeszélés kérdése lesz, hogy hogyan lehet járható burkolatot biztosítani – mondta.
Megismételte: a kormány a szennyező fizet elvét tartja érvényesnek.
Ha bebizonyosodik, hogy információk eltitkolása történt önérdekből vagy figyelmetlenségből, azt az osztrák félnek kell tudni hatósági úton kivizsgálnia, és biztosítania azt, hogy ne érje kár a magyar lakosságot
– egyértelműsítette.
Az azbesztszennyezéssel összefüggő levegőminőségmérésről szólva a kormányszóvivő hangsúlyozta, a mérések folyamatosak, kérték a lakosságot, ha bárhol felmerül a szennyezés gyanúja, jelezzék azt a megfelelő hivatalnál.
Tóth Gábor rendészeti államtitkár kinevezésére vonatkozó kérdésre azt mondta, a kinevezésnél szakmai szempontokat vettek figyelembe, és Tóth Gábor nem volt érintett azokban a döntésekben, amelyeket a sajtó vélelmezett.
A kérdésre, hogy van-e terv arra, ha a polgármesterek esetleges fizetéscsökkentése lemondási hullámot indít el, azt válaszolta, hogy nem született még erről kormánydöntés.
“A miniszterelnök nem árult zsákbamacskát, azt mondta, hogy mindenki aki részt a kormányzásban vagy ilyen típusú feladatot vállal, azt szolgálatként kell értelmezni, ez vonatkozik a polgármesterekre is. Nem arról van szó, hogy megvonják a polgármesterek fizetését, ilyen terv nem volt a kormány előtt, felesleges pánikot kelteni”
– tette hozzá.
Megszűnnek a “vármegyék”
A vármegyék megyékre visszanevezésével kapcsolatban Szondi Vanda kiemelte: minden bizonnyal meg fog történni az átnevezés, ám az időpont és a bekerülési költség nem ismert, hiszen “jelenleg az ország talpra állításán dolgozik a kormány”. Úgy vélte, a következő kormányüléseken ez a kérdés várhatóan nem lesz téma.
Magyar Éva Kustánczi Norbert kommunikációért felelős államtitkár feladatával kapcsolatban elmondta: a kommunikációs államtitkárságot fogja vezetni, a miniszterelnök kabinetje az államtitkárságtól nem függetlenül, de párhuzamosan működik majd.
Szondi Vanda kérdésre elmondta, nem tud arról, hogy a magyar kormány elengedte volna az európai uniós SAFE-hitel felvételét azután, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a magyar hitelkeret-igénylést.
Magyar Éva kérdésre válaszolva közölte: nem cél a Klebelsberg Központ felszámolása, a rendszert akarják radikálisan átalakítani. Mint mondta, jelenleg az iskolaigazgató nem dönthet egy sor kérdésben, a napi működésre nincs jó hatással a központosítás.
Az elképzelések szerint a központ és a tankerületek egyfajta háttérintézményként működnének a jövőben – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy önkormányzati fenntartásba kerüljenek az iskolák, Magyar Éva azt mondta, biztosan nem lesz minden iskola visszaadva a helyhatóságoknak, de az cél, hogy legyen beleszólásuk az iskolák működésébe.
Lesz Pride
Az idei Pride kapcsán a kormányszóvivők elmondták, a kormány mindenkinek biztosítja a szabad gyülekezés jogát, az engedélyezés a hatóságok jogköre.
Magyar Éva hozzátette:
nincs információja arról, hogy a Tisza Párt részt vesz-e a Pride-on. Mindhárom kormányszóvivő azt mondta, eddig is részt vettek a megmozduláson, és ha idejük engedi, magánemberként részt fognak azon venni.
A kaszinókoncesszió nem volt témája a keddi kormányülésnek – közölte a kormányszóvivő kérdésre, hozzátéve: az ezzel való feladat még nincs kiszignálva senkire.
Szondi Vanda elmondta: jelenleg társadalmi munkában végzik feladataikat a kormányszóvivők.
Magyar Éva az iskolakezdési támogatásról szólva megismételte: ennek részletszabályainak kidolgozása folyamatban van, az első lépés a jogosultak körének meghatározása lesz. Megjegyezte, a támogatás összege azon múlik, mennyien kerülnek a támogatotti körbe.
Beszámolt arról, hogy a mindennapos testnevelés felülvizsgálata, valamint a kötelező hittan és erkölcstan tárgyak nem kerültek szóba a kormányülésen.
