Az elmúlt kilenc évben komoly változásokon ment keresztül az egészségügyi ellátórendszer és az Országos Mentőszolgálat működése. A világjárvány, az új ügyeleti rendszer bevezetése, valamint az innovatív mentési megoldások mind új kihívások elé állították a szakembereket.
A Debreceni Napnak adott interjúban, a mentődolgozók díjazása után Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat regionális igazgatója beszélt a legmeghatározóbb időszakokról, a mentési pontok szerepéről, az elsősegélynyújtás fontosságáról és a videóhívással támogatott mentésirányítás jövőjéről.
– Ha visszatekint az elmúlt kilenc évre, mi volt a legmeghatározóbb élménye?
– Azt gondolom, hogy ez rendkívül embert próbáló időszak volt nemcsak az Országos Mentőszolgálat, hanem az egész hazai egészségügy számára is. Túl voltunk egy világjárványon, emellett pedig végrehajtásra került az egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb átalakítása, az új ügyeleti rendszer bevezetése.
Ennek a rendszernek Hajdú-Bihar vármegye volt a bölcsője, majd később Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is csatlakozott. Ez a régió volt az első az országban, ahol teljes egészében felállt az új struktúra. Ez komoly feladatot jelentett a mentődolgozóknak, az egészségügyi ellátórendszernek és természetesen a betegeknek is, hiszen mindenkinek alkalmazkodnia kellett az új működéshez.
– Sok vita van arról, hogy egyes településeken csak mentési pont működik, máshol pedig mentőállomás. Ön hogyan látja: a jövőben több mentőállomás lesz, vagy inkább a mentési pontok rendszerét fejlesztik tovább?
– A mentési pont koncepciója néhány évvel ezelőtt született meg. A cél az volt, hogy olyan helyeken is biztosítani lehessen a gyors mentőjelenlétet, ahol nem indokolt teljes értékű mentőállomást létrehozni.
Vannak olyan térségek – például turisztikai szempontból kiemelt területek –, ahol csak időszakosan nő meg jelentősen az igény a mentőkapacitásra. Ilyenkor nem feltétlenül indokolt egész évben fenntartani egy teljes állomást. A mentési pontok gyakorlatilag kihelyezett egységként működnek egy adott mentőállomáshoz kapcsolódva, és segítenek abban, hogy a lakosság számára biztosítható legyen a 15 percen belüli kiérkezés.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is több ilyen pont jött létre, főként nehezebben megközelíthető vagy időszakosan nagyobb forgalmú területeken.
– Mennyiben segítené a mentők munkáját, ha az elsősegélynyújtás hangsúlyosabban jelenne meg az oktatásban?
– Mindenképpen jelentős előrelépést jelentene. Óriási szemléletváltásra van szükség az egészségkultúra területén, nemcsak az elsősegélynyújtás, hanem általában az egészségtudatosság szempontjából is.
Az egészségügyi ellátórendszer túlterhelt, és ennek egyik oka, hogy sokan nem mindig a megfelelő problémával fordulnak a megfelelő ellátási szinthez. Ez részben egészségkulturális kérdés is.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor sok pozitív kezdeményezés indult. A mentőszolgálat részt vesz elsősegélynyújtó versenyeken és képzéseken, középiskolákban oktatjuk a jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi ismereteket, emellett számos életmentő pont is létrejött a vármegyében.
Hősképző programokat indítottunk, amelyek keretében bárki ingyenesen megtanulhatja az újraélesztés és az elsősegélynyújtás alapjait a megyeszékhelyi mentőállomásokon.
Emellett már a pedagógusképzésben is megjelent az egészségtan oktatása, ami hosszú távon segíthet ezen a területen. Ugyanakkor ehhez idő kell. Egy generációnak biztosan fel kell nőnie ahhoz, hogy ezek az ismeretek valóban a mindennapok részévé váljanak.
– Melyek a leggyakoribb esetek, amelyekhez Hajdú-Biharban riasztják a mentőket?
– Ezt nehéz egyértelműen meghatározni, mert minden évszaknak megvannak a maga sajátosságai. Nyáron például gyakoribbak a közlekedési balesetek, a gyermekbalesetek, a hőséghez és strandoláshoz kapcsolódó rosszullétek.
Vannak azonban olyan esetek, amelyek egész évben nagy számban fordulnak elő. Ilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktusok vagy a stroke-esetek, amelyek gyakorlatilag minden hónapban hasonló gyakorisággal jelennek meg.
– Mennyiben könnyítené meg a mentők munkáját, ha a 112-es hívások során videókapcsolatot is lehetne használni?
– Ez egy rendkívül új és innovatív kezdeményezés. Az Országos Mentőszolgálat 2026 januárjában indította el azt a rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a mentésirányító egy SMS-ben küldött linken keresztül hozzáférjen a hívó telefonkamerájához.
Ez azt jelenti, hogy a mentésirányító már nemcsak hallja, hanem látja is, mi történik a helyszínen. Debrecen főterén készült az ország első demonstrációja arról, hogyan lehet videókapcsolaton keresztül segíteni egy újraélesztést.
Ez hatalmas segítséget jelenthet például a mellkasi nyomások helyes kivitelezésében vagy a félautomata defibrillátor használatában, de közlekedési baleseteknél is segíti a helyszín pontos felmérését.
Volt már példa arra is, hogy így segítettek egy fulladó csecsemő ellátásában.
A tapasztalatok szerint a lakosság nyitott a rendszer használatára, még az idősebb korosztály is meglepően jól kezeli az okostelefonos megoldást.
Külön érdekesség, hogy az amerikai stroke társaság 2026 januárjában ajánlotta ilyen rendszerek bevezetését, Magyarországon viszont ugyanekkor már működött is ez a megoldás. Ez jól mutatja, hogy az Országos Mentőszolgálat ezen a területen nemzetközi szinten is innovatívnak számít.
– N. Nagy Sándor –
