Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólt az uniós vezetőkhöz a brüsszeli EU-csúcson, miközben Orbán Viktor nem a tárgyalóasztalnál, hanem attól távolabb követte az eseményeket.
Az Euronews beszámolója szerint a magyar miniszterelnök a beszéd alatt nyugtalanul járkált, időnként pedig hangosan is reagált. A tudósítás szerint végül nem is maradt a tárgyalóasztalnál, amikor Zelenszkij felszólalt.
Az ukrán elnök beszédében több, Magyarország által blokkolt döntésről is szólt. A 90 milliárd eurós hitelről azt mondta, hogy „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne, amelyből többek között Patriot légvédelmi rendszereket vásárolnának. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.
Zelenszkij a szankciókról is beszélt, amelyek elfogadását magyar és szlovák vétó akadályozza. Szerinte ezek „tovább növelhették volna a nyomást Oroszországon, hogy a valódi béke felé mozduljon el”. Az ukrán elnök az EU-csatlakozási folyamat kapcsán hangsúlyozta: „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat”, majd hozzátette: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”
A vita hátterében az olajszállítás leállása is áll. Január végén orosz dróntámadás érte a Barátság-vezeték egyik kulcsfontosságú állomását, ami miatt megszakadt az ellátás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány ezért Ukrajnát tette felelőssé, és válaszul leállította a dízelszállítást Ukrajnába, míg Szlovákia az áramszállítást függesztette fel. Emellett Budapest jelezte: addig blokkolja az uniós támogatást és szankciókat, amíg nem áll helyre az olajszállítás.
Több uniós vezető is bírálta a magyar álláspontot. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint „Most Ukrajnára és az egész Európai Tanácsra gyakorol nyomást. Véleményem szerint ezt belpolitikai okokból teszi Magyarországon”.
Az osztrák kancellár, Christian Stocker úgy fogalmazott: „Ha az energiaellátás nyilvánvalóan csak ürügy, akkor meg kell beszélnünk, mi áll mögötte. És ha ez a választási harcról szól, akkor egymás között is őszintének kell lennünk, és ki kell mondanunk, hogy ez nem érvényes érv – figyelembe véve, mi történik Ukrajnában, hogyan élnek az ukrán emberek, és miben állapodtunk meg korábban”.
A belga miniszterelnök, Bart De Wever szintén utalt a politikai háttérre: „Lehet, hogy bonyolult lesz ezt a csomagot elfogadni a magyar választások előtt. Az a benyomásom, hogy ez a kampány része. De mindenképpen végre kell hajtanunk az itt meghozott döntéseket”.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország más forrásból is juthatna olajhoz: „Horvátország is képes ellátni Magyarországot olajjal, de úgy gondolom, választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak”.
Közben Robert Fico szlovák miniszterelnök „további intézkedésekkel” fenyegette meg Ukrajnát arra az esetre, ha nem indul újra a Barátság-vezeték.
