Interjút adott a magyar labdarúgás helyzetéről Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke az EuropaCalcio portálnak. A beszélgetést a portál görög tudósítója, Manosz Sztaramopulosz készítette Brüsszelben, a cikkre a Csakfoci hívta fel a figyelmet.
Csányi Sándor – aki 2010 óta vezeti az MLSZ-t, emellett a FIFA és az UEFA alelnöke is – az interjúban a magyar futball elmúlt másfél évtizedének “fejlődéséről” és a még elérendő célokról beszélt. Kiemelte, hogy a magyar válogatott 2016 óta sorozatban három Európa-bajnokságra jutott ki (miután felduzzasztották a létszámot – a szerk.), és az elmúlt években olyan csapatokat is legyőzött, mint Anglia, Németország, Horvátország vagy Törökország.
A szövetségi elnök szerint a sikerek mögött jelentős háttérfejlesztések állnak. Az elmúlt időszakban országszerte 28 új stadion épült, köztük a Puskás Aréna, emellett jelentős utánpótlás-fejlesztések történtek. Mint mondta, a regisztrált játékosok száma 2010 óta több mint kétszeresére nőtt, és számos, elsősorban az amatőr és utánpótlásfutballt szolgáló pálya épült vagy újult meg.
A klubfutballban is érzékelhető előrelépés történt: az NB I tizenkét helyet javított az UEFA-koefficiens rangsorában, a 36. helyről a 24.-re lépett előre. Ebben jelentős szerepe van a Ferencváros nemzetközi szerepléseinek és eredményeinek.
A magyar labdarúgás egyik fontos célja ugyanakkor továbbra sem teljesült.
“Egy célunkat még nem értük el: az 1986 óta tartó világbajnoki távollét után ismét ki szeretnénk jutni a vb-re. Ezt reális célnak tartjuk, és a szövetségi kapitány feladata, hogy a következő tornára kivezesse a csapatot.”
Csányi a jelenlegi szövetségi kapitány, Marco Rossi munkáját is méltatta, és hangsúlyozta, hogy egyre több magyar játékos szerepel a legerősebb európai bajnokságokban. Példaként Szoboszlai Dominikot és Kerkez Milost említette, akik a Liverpool futballistái, de több fiatal magyar labdarúgó is a Bundesligában vagy más élbajnokságokban játszik.
Az MLSZ elnöke a rendszer működéséről is beszélt. Elmondta, hogy az akadémiai rendszert a kormány felügyeli, míg az utánpótlás versenyrendszere a szövetség hatáskörébe tartozik, és szerinte a közös célok és az együttműködés kulcsfontosságú a fejlődéshez. A finanszírozási rendszer pedig arra ösztönzi a klubokat, hogy magyar és fiatal játékosokat szerepeltessenek.
A 2026-os világbajnokság esélyeseiről szólva Csányi több csapatot is megnevezett. Európából Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Németországot tartja az esélyesek között, de kiemelte Norvégiát is, amely hibátlan selejtezősorozatot produkált. A tengerentúlról Argentínát és Brazíliát említette, hozzátéve, hogy az amerikai kontinensen rendezett torna előnyt jelenthet a helyi válogatottak számára.
