Tizenegy héttel a parlamenti választások előtt a Minerva Intézet legfrissebb, mesterséges intelligenciával lebonyolított, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatása a korábbi trendek további erősödését mutatja. Az adatok szerint a Tisza Párt nemcsak megőrizte, hanem a hibahatáron túl növelte előnyét a kormánypárttal szemben, miközben a felmérés egy tisztán kétpárti parlament képét vetíti előre.
A január harmadik hetében végzett mérés alapján a választási részvételi hajlandóság továbbra is kiemelkedően magas: a válaszadók 83 százaléka mondta biztosra részvételét, ami – további mozgósítással számolva – rekordközeli részvételt vetít előre.
Pártpreferenciák: növekvő különbség a Tisza javára
A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza Párt előnye 17 százalékpontra nőtt a decemberi adatokhoz képest. Ebben a körben a Tisza jelenleg 54,3 százalékon áll, míg a Fidesz–KDNP támogatottsága 36,7 százalék.
A teljes választókorú népesség körében is jelentős különbség mérhető: a Tisza Párt 40,9 százalékkal vezet a Fidesz–KDNP 27,6 százaléka előtt, ami 13 százalékpontos előnyt jelent.
A kutatás trendszerűen kétpárti parlamentet jelez. Hónapok óta egyik kispárt sem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Januárban:
-
a Mi Hazánk Mozgalom 4,4–4,5 százalékon áll,
-
a Demokratikus Koalíció támogatottsága 2,5 százalék,
-
a Magyar Kétfarkú Kutya Párté 2,1–2,3 százalék.
Áttörés a nőknél és a bizonytalanoknál
A felmérés egyik legfontosabb demográfiai fordulata, hogy az őszi adatokhoz képest a Tisza Párt immár a nők körében is átvette a vezetést, 39–34 százalékos arányban. A kistelepüléseken továbbra is a Fidesz dominál, ugyanakkor a választók relatív többsége már a Tisza győzelmére számít: 39 százalék szerint a Tisza nyerne, míg a Fidesz sikerére 34 százalék fogadna.
A válaszadók saját környezetükre vonatkozó percepciója is eltolódott: immár 8 százalékponttal többen gondolják úgy, hogy szomszédságuk inkább tiszás, mint fideszes.
Romló kormányfői megítélés
A kutatás szerint Orbán Viktor megítélése egyenletesen romlik. Az elmúlt három hónapban folyamatosan nőtt azok aránya, akik nem szeretnék, hogy maradjon a miniszterelnök. Jelenleg a válaszadók 45 százaléka Orbán Viktor távozását támogatja, míg maradását 34 százalék. A szavazni tervező, de pártjukban bizonytalan válaszadók körében kétszer annyian támogatnák a kormányfő leváltását, mint maradását.
Szavazói vándorlás: erodálódó Fidesz-tábor
Az adatok szerint a Tisza Párt növekedésének egyik forrása a kormánypárti táborból érkezik. A jelenlegi Tisza-szavazók 12 százaléka saját bevallása szerint 2022-ben még a Fideszre szavazott, további 22 százalékuk pedig nem emlékszik vagy nem nyilatkozott korábbi pártpreferenciájáról.
Társadalmi attitűdök: EU, választójog, erőszak
A kutatás három kiemelt közéleti kérdésben is mérte a választói attitűdöket.
Az EU-tagság támogatottsága továbbra is magas: nincs olyan demográfiai csoport, ahol a bennmaradás pártolói aránya 70 százalék alá csökkenne. A Tisza szavazóinak 93 százaléka támogatja az EU-tagságot, míg a Fidesz táborában ez az arány 62 százalék.
Meglepően magas, 55 százalékos támogatottsága van a választójog szigorításának.
A válaszadók 37 százaléka valamilyen műveltségi vagy tájékozottsági feltételhez kötné a szavazati jogot, míg 19 százalék azt vizsgálná, hogy a választó ténylegesen az országban él-e.
Aggasztó adat, hogy a válaszadók 46 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy a választás eredménye erőszakba torkollik. Ezt a forgatókönyvet a Tisza és más ellenzéki pártok szavazóinak 58 százaléka, míg a Fidesz szavazóinak 35 százaléka látja reális veszélynek.
A Minerva Intézet kutatása 2026. január 19. és 22. között zajlott telefonos adatfelvétellel, mesterséges intelligencia alapú hangasszisztens segítségével. A reprezentatív minta 1115 főből állt, a teljes adatfelvétel során összesen 2653 kérdőív készült.
Török Gábor szerint ha ez a mérés valós, akkor az már behozhatatlan előnyt jelentene:
