“A gazdatársadalom átlagéletkora 58 év. Dönteni kell: belevágnak-e egy nagy átalakulásba a gazdaságos termelés érdekében, egyedül vagy összefogva – vagy feladják, és akkor jönnek a nagybirtokosok. Én bízom benne, hogy nem ez lesz a cél Magyarországon.” Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója válaszolt a Debreceni Nap kérdéseire.
Milyen lett az idei gabonatermés, és hogyan alakult a globális piac?
A világ gabonatermése rendkívül magasra ugrott. Szinte minden hónapban emelik az előrejelzéseket: a legutóbbi adat szerint 828 millió tonna búzát termelt a világ. Ez jóval magasabb a tavalyinál. Ezen belül különösen jelentős az EU-növekedés: a tavalyi 114 millió tonnás EU27 termés most 140 millió tonnára nőtt, tehát több mint 25 millió tonnával több búza termett az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 30 millió tonnát exportálni kell az Unión kívülre, mert belső piac nem tudja felszívni.
Milyen hatással van ez a magyar piacra?
Nagyon komoly nyomást gyakorol. Magyarország is érdekelt az exportban, és amikor az exportlehetőségek gyengülnek, az árakat azonnal megérzi a hazai piac. Idén különösen ritkán látott helyzet alakult ki: a világpiaci árak sokkal alacsonyabbak, a MATIF tőzsde árai 8–10 forinttal is olcsóbbak, mint amihez itthon a szezon elején igazodni lehetett. A takarmányipar és a malomipar már feltöltötte a készleteit, a kereskedők pedig nem tudnak exportra vásárolni. A búza a gazdáknál marad, és most már lefelé tartanak az árak: 78–80 ezer forintos induló árakhoz képest már 74 ezer forintért is adnák a termelők – csak nincs, aki megvegye. Ez rendkívül aggasztó.
Mit jelent ez a közeljövőre nézve?
A jelenlegi állapotok szerint az első félévben fizikailag képtelenség lesz annyi búzát kivinni az országból, amennyi raktáron marad. Körülbelül 800 ezer tonna búza készleten maradhat Magyarországon, és ez tovább fogja nyomni lefelé az árakat a következő termésre is. Közben gyönyörű a vetésterület: 980 ezer hektár, és az állomány nagyon erős. Sokkal jobb, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi termés is jó lehet – csak éppen lehet, hogy nem fogja megérni a gazdáknak, mert a túlkínálat miatt az árak nagyon mélyre zuhanhatnak. Ez komoly válsághangulatot okozhat.
A kukorica helyzete is ilyen kedvezőtlen?
Mondhatjuk, hogy még rosszabb. Magyarországon idén a kukorica kevésbé tudott beérni. Európában csak egy szűk övezetben volt ideális időjárás. Mostanra viszont a korábbi klíma-előny megfordult: mintha mi is mediterrán éghajlatba kerültünk volna. Lengyelország, Szlovákia, Németország sokkal sikeresebb kukoricatermesztésben, miközben Magyarországon a vetésterület 800 ezer hektár alá esett, pedig régen 1,2 millió hektár volt. Idén összesen 3,6 millió tonna kukorica termett, miközben normális években 8,5 millió szokott. Ez már nem fedezi a hazai szükségleteket, így a feldolgozóknak importálniuk kell.
És még a termés minősége sem minden esetben megfelelő?
Így van. A 3,6 millió tonna kukorica jelentős része, becslések szerint legalább 25–30%-a fuzáriummal fertőzött, tehát toxikus. Nem felhasználható. Ez óriási baj, mert senki nem akarja megvenni, és Magyarországot a világ gabonapiacán „bepiszelték”, vagyis sok ország figyelmeztetést adott ki, hogy innen nem szabad kukoricát vásárolni. Rendkívül súlyos piaci hátrány.
A forint erősödése mennyiben befolyásolja az exportot?
Nagyon kedvezőtlenül. Az exportnak az lenne jó, ha gyenge lenne a forint. Nem véletlen, hogy az USA-nak is az az érdeke a Trump-adminisztráció alatt, hogy gyengítse a dollárt. Itt viszont a forint mesterségesen erős szinten van tartva az inflációfékezés és a magas kamatok miatt. Ez exportvonalon komoly veszteség. A Hajdú Gabona termékeinek 50–55%-a Romániába, a Partiumba megy ki, és ennek jelentős részét euróban kapjuk. A mostani árfolyamveszteségből önmagában közel 5%-ot bukunk.
Ha sok búza marad készleten, felhasználható-e takarmányozásra?
Igen, ez már most is látható tendencia. Korábban a takarmányipar nagyjából 800 ezer tonna búzát használt fel, és a malomipar 1,2 milliót. Most megfordult a helyzet: a malomipar körülbelül 1,1 millió tonnát tud feldolgozni, míg a takarmányipar igénye már 1,4 millió tonnára nőtt. A kukorica hiánya miatt a takarmányipar rá van szorulva a búzára, árpára, szorgumra. Nem lehet teljesen kiváltani, de egyre több búzát etetnek.
Mit tanácsol a gazdáknak a következő évekre?
Nem lehet teljesen „különleges” növényekre átállni. Fénymagból, pohánkából vagy madáreleségből felhasználási mennyiség nincs akkora, hogy kitöltse a kiesést. Magyarországon szükség van búzára, árpára, zabra, napraforgóra, kukoricára – ezeknek maradniuk kell. Viszont alkalmazkodni kell: öntözés, vetőmagbank, technológiai fejlesztések nélkül nem leszünk versenyképesek Ukrajnával, Oroszországgal, Kazahsztánnal szemben. A gazdatársadalom átlagéletkora 58 év. Dönteni kell: belevágnak-e egy nagy átalakulásba a gazdaságos termelés érdekében, egyedül vagy összefogva – vagy feladják, és akkor jönnek a nagybirtokosok. Én bízom benne, hogy nem ez lesz a cél Magyarországon. De változtatni kell, mert a jelenlegi felállás hosszú távon nem tartható fenn.
