A Fidesz nyíregyházi szervezete lemondásra szólította fel Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark vezetőjét, aki a Tisza Párt képviselőjelöltje lett – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.
A közleményben azt írták: felháborító, hogy egy olyan önkormányzati cég vezetője vállalta el a Tisza Párt képviselőjelöltségét Nyíregyházán, akinek vezetése alatt a Nyíregyházi Állatpark “irdatlan mennyiségű állami és kormányzati forráshoz (vagyis adófizetői pénzhez – a szerk.) jutott az elmúlt másfél évtizedben.”
Közölték,
a jelek szerint Gajdos László “elégedetlen volt az Európa-hírű intézmény elképesztő mértékű központi támogatásával, és a kormánydöntések alapján Nyíregyházának járó uniós forrásokkal.”
“Egy olyan párt logója alá áll, mely kiszivárgott gazdasági megszorító csomagjának tervei alapján visszahozná a siralmas Gyurcsány-korszak nélkülözését, és ráadásként még a kisállattartókat is bünteti” – hazudozták.
A közleményben kiemelték: “egyértelmű, hogy nyílt politikai szerepvállalása, jellemtelen árulása miatt Gajdos László méltatlanná vált hivatala betöltésére, ezért a Fidesz nyíregyházi szervezete felszólítja, hogy azonnal mondjon le az önkormányzati cég vezetéséről!”
Időközben az is kiderült, hogy Gajdos fideszes ellenfele nem Szabó Tünde lesz, hanem egy kormányhivatali főigazgató…
Komcsi tempó
A nyíregyházi Fidesz közleménye a szocialista rendszerre is jellemző uram-bátyám mentalitást követi, mert nem szakmai vagy jogi érveket hoz fel Gajdos László ellen, hanem kizárólag azt tekinti bűnnek, hogy másik párt jelöltjeként indul. A logika ugyanaz, mint a pártállami időkben: aki nem a hatalom mellé áll, azt árulónak minősítik és el kell távolítani a pozíciójából, függetlenül a teljesítményétől.
A közlemény azt sugallja, hogy az állatpark korábbi állami támogatásai nem a várost vagy a közösséget illették meg, hanem a hatalom jóindulatának jutalmai voltak, amelyért politikai hűség jár cserébe. Ez klasszikus hűbéri szemlélet: a tisztség és a támogatás nem közfeladat, hanem a “mi emberünknek járó” privilégium. A pozíció nem a szakmai alkalmasság, hanem a lojalitás függvénye.
A retorika tehát azt üzeni: “mi adtuk, tartozol nekünk”, és ha valaki önállóan politizál vagy másik politikai erő mellé áll, az nem egyszerűen ellenfél, hanem “áruló”, akit nyilvánosan meg kell alázni és el kell távolítani. Ez a működés nem demokratikus politikai verseny, hanem hatalmi hűségkényszer – ezért nevezik sokan komcsi reflexnek és jobbágymentalitásnak.
