A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke mély megrendüléssel tudatta, hogy Dr. Kiss Sándor nyugalmazott egyetemi docens, a tanszék tizennégy éven át volt vezetője, az Ordre des Palmes Académiques tiszti fokozatának kitüntetettje, hosszan tartó betegség után 2025. szeptember 5-én, 84 éves korában örökre elment.
Kiss Sándor (1941–2025) a magyar és nemzetközi romanisztika, valamint összehasonlító nyelvészet kiemelkedő alakja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának meghatározó tanáregyénisége, a Francia Tanszék vezetője és generációk tanítója volt. Távozása fájdalmas veszteség mindazok számára, akik ismerték és szerették. Pótolhatatlan űr marad utána.
Életútja és munkássága szorosan összefonódott a debreceni és a magyarországi romanisztika történetével. Középiskolai tanulmányait a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1959-ben felvételt nyert a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol francia és latin nyelv és irodalom szakon tanult. 1964-ben szerzett egyetemi diplomát, majd ugyanitt kezdte meg oktatói pályáját.
Egyetemi doktori értekezését 1971-ben védte meg, a doktori fokozatot az 1972. évi kitüntetéses doktoravatás keretében nyerte el. 1988-ban kiváló eredménnyel védte meg kandidátusi értekezését. 1978 és 1990 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Romanisztikai Tanszékének oktatója volt, ugyanakkor továbbra is tanított a debreceni Kossuth Egyetemen. Hetente, könyvekkel és jegyzetekkel tömött aktatáskájával utazott a két város között, fáradhatatlanul szolgálva mindkét egyetem közösségét – ezt a kettős kötődést élete végéig megőrizte.
1991-től – ismét debreceni főállásban – egyetemi docensként tizennégy éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd annak jogutódja, a Debreceni Egyetem Francia Tanszékét. Pályája hat évtizeden át meghatározó módon formálta a hazai francia nyelvészet és irodalomtudomány életét, ugyanakkor előmozdította a Francia Tanszék sokrétű nemzetközi kapcsolatainak ápolását.
Tanszékvezetőként Kiss Sándor fontosnak tartotta a Francia Tanszék múltjának és az elődök értékeinek megőrzését, továbbadását. Egyik utolsó publikációjában, A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke 1957 és 2023 között című munkájában méltó emléket állított a tanszék utóbbi több mint hat évtizedének. Ugyanakkor mindig támogatta, hogy a tanszék fiatal oktatói új irányokat, friss szemléleteket hozzanak az oktatásba és a kutatásba. Nyitott, szabad szellemi légkört teremtett, amelyben a múlt öröksége és a jelen törekvései harmonikusan találkozhattak.
Kiss Sándor szerény, finom humorú, tapintatos kolléga volt, aki teljes figyelemmel tudott meghallgatni, és természetes kedvességgel, páratlan nyelvi érzékenységgel válaszolni. Ahogy Molière korában mondták, igazi honnête homme, művelt ember volt, aki azonban műveltségével sohasem kérkedett. Megvolt benne az a ritka képesség, hogy saját világot teremtsen maga körül – olyan világot, amelyben a könyvek, a hangversenyek, a kiállítások, az utazások és az emberi találkozások kaptak fontos helyet. Sokunk emlékezetében úgy él majd, amint késő estébe nyúlóan, tanszéki irodájában, halk komolyzene mellett, az íróasztal lámpafényénél olvas vagy ír – teljes odaadással a tudománynak – írja róla közösségi oldalán a tanszék.
Szerettei hamvasztás után szűk családi körben búcsúznak Tőle.
