“Ez a költségvetés nem a debrecenieké!” – hangoztatta a legutóbbi közgyűlésen a Demosz – A szövetség Debrecenért nevű szervezet.
Horváth Nándor László, a Demosz egyik alapító tagja az alábbi észrevételeket fogalmazta meg:
81 milliárd fejlődésre, 60 milliárd biztonságra – de az itt élők valódi jólétére alig 6,5 milliárd jut.
Növekednek az adóbevételek, de a debreceniek ebből csak a hátrányokat érzik: egyre drágább lakhatás, egyre rosszabb levegő, egyre több ipari beruházás.
Akkumulátorgyárak, külföldi cégek támogatása – ahelyett, hogy a közpénz végre az itt élők életét javítaná.Ez így nem mehet tovább. A közösségi költségvetés a minimum – de ennél is többre van szükség. Debrecen legyen újra a debreceniek városa!
És ez még csak a kezdet, hiszen természetes, hogy a közösségi költségvetési tervünket nem elsősorban a közgyűléssel, hanem azokkal kell megbeszéljük, akik itt élnek, itt dolgoznak, itt tanulnak. A következő hetekben-hónapokban a Demosz tagjaival Debrecen utcáin is találkozhattok – mert ez minden debreceni ügye
– mondta Horváth Nándor.
A közgyűlés fideszes többsége elfogadta Debrecen költségvetését
Hogyan kezdődött a történet, és mi a Demosz célja Debrecenben? Interjú Horváth Nándor Lászlóval és Völgyesi Mártonnal
A szervezet története egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor az internetadó elleni tüntetés során a jelenlegi aktivisták egy része már aktívan részt vett a demonstrációkban. Akkoriban még civilként próbálták formálni a közéletet, ám az elmúlt évek eseményei ráébresztették őket arra, hogy a hagyományos aktivizmus sokszor nem elég hatékony a döntéshozók befolyásolására. Az akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatos ügy volt az a fordulópont, amely végül arra sarkallta őket, hogy formális szervezetet hozzanak létre. Ekkor alakult meg a “Debreceniek az Akkumulátorgyár Ellen” nevű informális mozgalom, amely rövid idő alatt jelentős támogatásra tett szert a helyiek körében.
Az alapítók szerint Debrecen fejlődése hosszú ideje egyoldalúan az ipari beruházások irányába tolódott el, miközben számos fontos társadalmi és környezeti szempont háttérbe szorult.
Úgy vélik, hogy nem önmagában az iparosítás jelent problémát, hanem annak átgondolatlan és lakosságközpontúságot mellőző megvalósítása.
A város hagyományosan oktatási, kulturális és szolgáltató központként volt ismert, azonban az elmúlt években az új ipari beruházásokkal egy olyan szerkezetváltás kezdődött meg, amely hosszú távon kiszolgáltatottá teheti Debrecent a globális ipari trendeknek.
Más városok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a helyi lakosságnak aktív szerepet kell vállalnia a közéleti kérdésekben, ha azt szeretné, hogy a fejlesztések valóban az ő érdekeiket szolgálják. Az interjúban elhangzott, hogy a jelenlegi politikai struktúra gyakran nem veszi kellőképpen figyelembe a helyiek véleményét. A szervezet ezért célul tűzte ki a helyi döntéshozatali mechanizmusok megerősítését, például helyi népszavazások kezdeményezésével vagy lakossági fórumok szervezésével.
A város fejlesztési stratégiáját többen hiányosnak tartják, különösen az infrastruktúra és lakhatás területén. Noha a panelprogram és egyéb energetikai korszerűsítések pozitív lépések, ezek önmagukban nem elegendőek a város ingatlanállományának modernizálásához. Emellett a gyors iparosítás jelentős terhet ró a közlekedési infrastruktúrára és a közszolgáltatásokra, amelyeket nem minden esetben fejlesztenek megfelelő ütemben.
A repülőtér fejlődése szintén elmarad más regionális központokhoz képest, és a helyi döntéshozók gyakran az ipari beruházásoknak adnak prioritást a lakossági fejlesztésekkel szemben. A szervezet tagjai szerint elengedhetetlen, hogy Debrecen fejlődése egyensúlyban legyen a helyi közösség igényeivel. Ezért egy olyan civil közösség kialakításán dolgoznak, amely képes érvényesíteni saját érdekeit és aktívan beleszólni a város jövőjének alakításába.
Hosszú távú céljuk nem csupán az egyes ipari beruházások kritikája, hanem egy olyan fenntartható városfejlesztési stratégia kialakítása, amely figyelembe veszi a lakosság érdekeit, a környezeti hatásokat és a gazdasági fenntarthatóságot. Ennek érdekében továbbra is aktívan részt vesznek a közéletben, és arra ösztönzik a debrecenieket, hogy ne csupán szemlélői, hanem formálói is legyenek a saját városuk jövőjének.
