A szakember úgy véli, nem állunk készen sem az Ügyfélkapu+-ra, sem a DÁP-ra, ezért el kellene halasztani az átállást.
Január 16-tól káosz alakulhat ki az elektronikus ügyintézésben, miután január 15-én éjfélkor megszűnik az Ügyfélkapu , helyét az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) veszi át.
Az átállás azonban számos problémát vet fel – írja az Index. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint mindkét új rendszer fejlesztése hiányos, és nem állnak készen arra, hogy kötelezővé tegyék őket.
Ez különösen azért aggályos, mert az új rendszerek használata a társadalom egy részének technikai képességei, más részének pedig a digitális reformok iránti elutasítása miatt nem megvalósítható.
A szakértő szerint a rendszerek bevezetése egy sor nehézséget eredményez. Például a könyvelők, akik az ügyfelek hivatalos ügyeiben eljárnának, nem tudnak majd belépni az új platformokra meghatalmazás nélkül, mivel az elektronikus jóváhagyás még nem működik megfelelően. Továbbá, a lakosság egy jelentős része nem tudja kezelni a bonyolult regisztrációs folyamatokat, különösen azok, akik kevésbé jártasak az informatikában.
Ez okozhat káoszt
Félkész rendszerek: Az Ügyfélkapu+ és a DÁP nem állnak készen, a beígért funkciók, például a digitális aláírás, nem működnek megfelelően.
Hiányos kétfaktoros azonosítás: Bár az e-mailes hitelesítés már elérhető, további opciók, például SMS vagy más egyszerűbb módszerek hiányoznak.
Társadalmi felkészületlenség: Az érintettek jelentős része – mintegy másfél millió ember – nem képes megfelelően használni az új rendszereket, vagy egyszerűen nem hajlandó részt venni a digitális reformban.
Ruszin szerint a hirtelen átállás helyett egy hosszabb, alaposan előkészített átmeneti időszakra lenne szükség, hogy az új rendszerek tesztelése és fejlesztése befejeződhessen. Javasolja, hogy az Ügyfélkapu megszüntetését legalább 2025 augusztusáig halasszák el, hogy a felhasználók és a fejlesztők is felkészülhessenek.
