Hagyományos év végi nemzetközi sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor szombaton, december 21-én a Karmelita kolostorban. A bejelentéseket követően az újságírók kérdéseire válaszol a kormányfő.
Hagyományos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját tartja Orbán Viktor a Karmelita kolostorban december 21-én.
A kormányfő több bejelentés megtételét követően az újságírók kérdéseire válaszol személyesen.
Orbán Viktor elsőként együttérzését fejezte ki a németországi Magdeburgban történt terrortámadás kapcsán. Mint mondta, 1-2 napot érdemes várni, hogy politikai következtetéseket vonjunk le.
„Ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság van”
– szögezte le a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy a magyar álláspont mellett következetesen ki kell tartani.
Orbán Viktor a magyar uniós elnökség kapcsán úgy fogalmazott: egy sikeres elnökségen vagyunk túl. Vezetett már korábban magyar elnökséget, most több energiát kellett beletenni – mondta. Megjegyezte azonban: ilyen elszigeteltséget még életében nem látott.
A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy az orosz-ukrán nem a mi háborúnk, azonban az unióban ezt másképp látják. Meg volt kötve a kezük, de úgy látja, kötelességük volt békemissziót indítani.
Orbán megjegyezte, hogy a schengeni bővítést 13 éve blokkolták, ezt kellett feloldani. Végül sikerült is megállapodni, ezzel megnyílt az út Románia és Bulgária előtt.
A kormányfő megjegyezte, hogy ennek komoly következményei lesznek. Sokkal könnyebb lesz, hogy szabadon lehet majd mozogni. A román határ elbontásával 12 helyett 22 határátkelő lesz – tette hozzá.
Orbán Viktor említést tett az európai versenyképesség romlásának témájáról is. Elmondta, hogy az unió tagállamainak részesedése folyamatosan csökken. Felemlítette a Draghi-jelentést, úgy véli, nekünk az volt a dolgunk, hogy ezt a tanulmányt magunk elé húzzuk és levonjuk a következtetést.
„Ezt úgy hívjak, hogy versenyképességi paktum”
– fogalmazott.
Orbán Viktor kiemelte, fontosnak tartja az európai mezőgazdaság jövőjét. Ebben a tekintetben élesek a viták, ám nagy teljesítmény, hogy a célokat illetően 27 agrárminiszter megegyezett.
Érdemes vállalni a vitákat, első látásra megoldatlan kérdésekben is – jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán Viktor azzal kapcsolatban is kifejtette álláspontját, hogy Brüsszel napi 1 millióra bünteti Magyarországot a bevándorlással kapcsolatos politikája miatt.
Elmondta, jönnek majd a tarifák, ahogy a csövön kifér, ha nem lesz változás az EU-ban.
„Más lesz a nyugati világ hozzáállása, nagy változások előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakára”
– fogalmazta meg jóslatát Orbán.
Hozzátette, hogy másfél millió menekült jött be Orbán szerint az országba, de ma már csak 80 ezren vannak itt.
A kormányfő arról is beszélt, hogy létrejött az Európai Parlamentben egy paktum, ahol leírták, folytatódjon minden úgy, ahogy eddig ment. Sőt, még úgyabb. Magyarországnak 200 milliárd forintot kellene befizetnie – jelezte.
Orbán úgy látja, a Patrióták megjelenésével Brüsszelben lett egy ellenzék.
„Napi egy millióra büntetik Magyarországot, amiért nem akarjuk, hogy az történjen, mint Magdeburgban”
– fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor egyébként úgy látja, nagyszerű év áll előttünk.
A kormányfő úgy látja, nagyszerű év áll Magyarország előtt – Fotó: Facebook.com/orbanviktor
A sajtótájékoztatón azt mondta, az új gazdaságpolitikáról indult nemzeti konzultációban több mint 1,2 millió ember részt vett.
A munkaadók kedvezményesen adhatnak lakbértámogatást a fiatal dolgozóiknak, lesz munkáshitel, a kis- és közepes vállalkozások pedig tőketámogatást kapnak – mondta el Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette, hogy nemzetgazdasági értelemben is jelentős méretű beruházásokat adnak át jövőre, 2025-ben, így a debreceni BMW-gyárat, akkumulátorgyárakat, valamint a szegedi BYD-üzemet.
A 2024-es évben nagyjából 10 százalékot nőttek a reálbérek – mint a miniszterelnök elmondta, hasonló csak kétszer volt az elmúlt 30 évben. Megjegyezte: az utolsó negyedév gazdasági adatai optimizmusra adnak okot és 2025 egy nagyszerű év lesz a magyar gazdaság számára.
A kormányfő az újságírói kérdésekre is válaszolt.
Az MTVA riportere azt kérdezte, hogyan értékeli Orbán Viktor, hogy ilyen sokan nem töltötték ki a nemzeti konzultációt, ugyanis szerinte ez volt az eddig legszakmaibb konzultáció.
Az eredményekre is rákérdezett. Erre Kovács Zoltán államtitkár egy papírt igyekezett átnyújtani Orbánnak, aki azonban azt elhárította. „Hagyjuk is ezt, Zoltán” – mondta, jelezve, hogy majd nyilvánosságra hozzák az eredményeket.
A konzultáció fontosságáról azért szólt pár szót a kormányfő.
A Financial Times Orbán Viktort a bulgáriai és romániai látogatásának gazdasági okairól kérdezte, illetve arról, mit tesz a kormány azért, hogy ne álljon elő az a helyzet, mint Romániában, ahol orosz befolyás miatt az elnökválasztás eredményét megsemmisítették.
A magyar miniszterelnök beszélt a meglévő gázvezetékek összekapcsolásáról, hangsúlyozva, meg kell oldaniuk, hogy az Ukrajnán keresztül érkező gáz kiesése esetén is legyen gáz.
Románia és Bulgária fontos szereppel bír a déli ellátási útvonalon – garanciát kapott, hogy a bolgárok nem akadályozzák a Magyarországra irányuló gázszállítást. Orbán Viktor megerősítette, hogy a Mol meg akarja venni a bulgáriai Lukoil-érdekeltséget.
Az elnökválasztás kapcsán a kormányfő azt mondta, hasznos tudás került ez ügyben a románok birtokába, s kérte, a vizsgálat lezárultát követően adjanak át minden tudást, ami a technológiát illeti, miként történhet meg a politikai verseny befolyásolása a közösségi média segítségével.
Egy Magyar Péterrel való, lehetséges vitával kapcsolatban is kérdezték Orbán Viktort.
Az ATV részéről érkezett a kérdés, ahogyan az uniós pénzekről is, mivel a magyar kormányfő szót ejtett arról, hogy 12 milliárd áll a számlánkon.
„Mindig vannak új politikai jelenségek, most épp az agresszív hőbörgés, de ezt nem Menczer Tamás hozta be, ő csak elfogadta a meghívást”
– fogalmazott Orbán.
Mint mondta, úgy véli, a kormánynak az országgal kell foglalkoznia, ezért ilyen vitákban nem vesz részt.
„Sosem fogok olyanokkal vitázni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak”
– jelentette ki a kormányfő. Megjegyezte, szerinte a magyar ellenzékkel régóta ez a helyzet.
Az uniós pénzek kapcsán pedig azt mondta, a nekünk járó uniós pénzeket meg kell védeni, ebből 12 milliárdot már sikerült, de a többivel is hasonlóan kell eljárni, minden minket megillető forráshoz hozzá fogunk jutni – mondta.
Orbán Viktort az Index arról kérdezte, ki a felelős azért, hogy a 2024-re ígért gazdasági növekedés nem teljesült?
A miniszterelnök azt válaszolta: ezzel szemben az a jó kérdés, hogy ki felel azért, hogy 2025-ben majd teljesül. Soha nagyobb tévedést, mint hogy 2024 helyett 2025 lesz a nagy növekedés éve – jegyezte meg.
A kormányfő a választási rendszerről is beszélt. Mint mondta, annak civilizációs korlátja van annak, hogy a választási rendszert legalább 1 évvel a választás előtt már ne változtassák, „berheljék”, ezért ezt ő nem is javasolja.
Úgy véli, ez sokszor vissza is üt azokra, akik alakítanak a választási szisztémán aktuális politikai érdekeik szerint – ezért csak a körzethatárokhoz nyúltak hozzá a kirívó aránytalanság okán.
Orbán Viktort az AP a korrupcióval vádolt volt lengyel miniszterhelyettesnek nyújtott politikai menedékről kérdezte. A magyar kormányfő azt mondta: a kérdést nem akarja miniszterelnöki szintre emelni, ezért nem felel arra, mit gondol a lengyel jogállamiság helyzetéről.
A konkrét ügyet viszont alaposan megvizsgálták, a kérelmet az illetékes miniszter indokoltnak látta. Orbán Viktor előrevetítette azt is, hogy szerinte nem ez volt az utolsó ilyen eset.
Annak kapcsán, hogy a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának vezetője, a magyar miniszterelnök kifejtette: nem véletlenül vannak különböző pártban, de a legfontosabb kérdésekben egyetértenek, így növekedni fog a két pártcsoport közös kezdeményezéseinek száma.
Azt is elmondta, hogy az ECR és a Patrióták közötti tartós együttműködés oda vezetne, hogy létszámban megelőznék a szociáldemokrata frakciót, a Néppárt mögött a második legnagyobb alakulat lenne az övék.
Az Euronews kérdésére a vendégmunkások kapcsán Orbán Viktor azt mondta, arról nincs döntés, hogy 2025-re ne lehetne új vendégmunkás engedélyeket kiadni, illetve azokat hosszabbítani.
Ugyanakkor, azokkal az országokkal, amelyek nem hozzák meg a vendégmunkások hazatérésének garanciális szabályait, felfüggesztik az együttműködést. Ez azt jelenti, hogy körülbelül tíz országból nem jöhetnek majd január 1-jétől – jegyezte meg a kormányfő.
Nem derült ki azonban, pontosan melyik országok ezek.
Orbán Viktor hozzátette, a tervek szerint 65 ezer helyett 35 ezer vendégmunkás jöhet jövőre, mivel a schengeni övezet bővítése miatt kevesebbre lesz szükség.
A politikai menedékjog kérdése kapcsán Orbán Viktor azt mondta, a lengyel kormányzópárttal „borzalmas állapotban vannak” a pártkapcsolataik, arra kell törekedni, hogy ez ne terjedjen át az államközi kapcsolatokról.
Az ARD megkérdezte Orbánt, milyen érdek van amögött, hogy Magyarország 3,25 százalékos kamatra ad hitelt Észak-Macedóniának, hiszen maga ehhez drágábban jut forráshoz, még Kínától is.
A magyar kormányfő kiemelte, hogy a Balkán stabilitása nemzeti érdekünk, s mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten. Albániával is tárgyalnak erről – jegyezte meg.
Orbán Viktor kérdést kapott arról is, milyen viszonyt ápol a CDU-t vezető Friedrich Merz-cel, aki a következő német kancellár lehet?
A magyar miniszterelnök azt mondta, ez nehéz kérdés. A németek előtt komoly kihívások állnak, sokkal komolyabbak, mint a Magyarországhoz fűződő viszony.
Viszont ha az új kancellár eljut majd ehhez a dossziéhoz, áll rendelkezésre.
„Majd dumálunk”
– felelte Orbán, aki hozzátette, ezt így lehet divatos kifejezéssel összefoglalni.
