A magyar hatóságok a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kérik számon az elektromosakkumulátor-gyártókon, éppúgy, mint minden más ágazatban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában a képviselők kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatosan “komoly fake news-áradattal” kell szembenézni, és tudatta, hogy a létesítési engedély alapján éppen jelenleg is zajlik az első előzetes biztonsági jelentés elbírálása az Országos Atomenergia Hivatalban, de az üzembe helyezés előtt is kell majd egy újabb ilyen értékelést készíteni.
Fontosnak nevezte, hogy a Duna hőterhelése ne haladja meg az engedélyben lefektetett mértéket, de rámutatott, hogy a paksi telephely eredetileg is egy hat blokkból álló üzemre lett tervezve, és a műszaki tervek értelmében teljes mértékben eleget fognak tenni a jogszabályi kötelezettségeknek.
A környezetvédelmi engedély kapcsán pedig leszögezte, hogy az hatvan éven keresztül hatályos.
Szijjártó Péter a Kínával kötött nukleáris együttműködési megállapodást érintve leszögezte, hogy nincs szó sem magyarországi uránbányászatról, sem hulladéktárolásról, hanem főleg az új technológiákra, az úgynevezett kis méretű moduláris reaktorokra kívánnak majd fókuszálni, amelyeknek terén kísérletek, kutatások zajlanak.
“Minden olyan ponton keressük az együttműködést, ahol van esély arra, hogy kis nukleáris reaktorok üzembe állásának tanúi lehetünk, és abból adott esetben valamilyen gazdasági haszon származhat”
– fogalmazott.
Rátért a földgázvásárlás kérdésére, és emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal fennálló megállapodás keretében 4,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezik hazánkba évente. Hangsúlyozta, hogy a földgáz ára folyamatosan változik, ezért a kormány időről időre kiegészítő kereskedelmi szerződéseket köt annak céljából, hogy a magyar ellátás ne csak biztonságos, hanem versenyképes árú is legyen.
Egyetértett azzal, hogy lépéseket kell tenni a diverzifikáció érdekében, és erre példaként hozta fel, hogy idén megindult a földgázexport Azerbajdzsánból és Törökországból is, továbbá már tárgyalások folynak a katari cseppfolyósított gáz (LNG) jövőbeli vásárlásáról.
Ugyanakkor – mint figyelmeztetett – van egy óriási probléma, a délkelet-európai szállítási kapacitások ugyanis közel sem elégségesek, az Európai Bizottság pedig nem hajlandó hozzájárulni a bővítésükhöz.
“Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan álláspontja az Európai Bizottságnak, mert miközben van egy politikai nyomás arra, hogy adjunk fel egy bizonyos forrást, aközben nem kapjuk meg a más források eléréséhez szükséges támogatást” – sérelmezte.
A miniszter az akkumulátorgyártásról szólva a közlekedési szektor elektromos átállásának fontosságát hangsúlyozta a klímacélok teljesítésében, ehhez pedig az akkumulátorok elengedhetetlenek.
Kifejtette, hogy a gyártókon a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kérik számon, az elektromos akkumulátorok előállítása terén éppúgy, mint minden más ágazatban.
“Nagyon fontos az, hogy amikor egy akkumulátorgyár épül, akkor a hatóságok szigorúan járjanak el az engedélyezésnél (…) A hatóságoknak, ahol szakemberek ülnek, az a dolguk, hogy kizárólag az emberi egészségre ártalmatlan tevékenységeket engedélyeznek”
– mondta.
Majd külön is kiemelte a fenntarthatósági szempontokat, a mezőgazdasági területek megóvását, illetve a vízbázis kímélését.
Ezt követően érintette a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amely szavai szerint óriási gazdasági növekedési lehetőséget jelent.
“És amikor Nyugat-Európából hallani olyan véleményeket, hogy nem kell a kínai együttműködés, akkor az a sikertelenségből fakadó frusztráció egyik megnyilvánulása, mert (…) rendszeresen nyugat-európai vetélytársaink vannak a beruházásokért folytatott küzdelemben” – jegyezte meg.
Illetve aláhúzta, hogy a nyugat-európai országok is rendkívül aktívan együttműködnek Kínával, különös tekintettel arra, hogy mára az onnan érkező termékek és technológiák nélkülözhetetlenné váltak több fontos iparágban.
Úgy vélekedett, hogy Donald Trump régi-új amerikai elnök is megállapodásra törekszik Pekinggel, most is tárgyalásokra lehet készülni.“Azt gondolom, hogy ha mi a kínaiakkal a magyar szempontból legjobb megállapodások megkötésére törekszünk, akkor a helyes nyomvonalon vagyunk” – jelentette ki.
Végül felszólalt az illegális bevándorlók és a vendégmunkások összemosása ellen is, s tudatta, hogy ma nagyjából 110-120 ezer harmadik országbeli vendégmunkás dolgozik Magyarországon, miközben olyan 70 ezer üres álláshely van.
Aláhúzta, hogy minden állásnál arra kell törekedni, hogy azt magyar ember töltse be, de ahol erre nincs lehetőség, ott ideiglenesen, szervezett keretek között be lehet engedni külföldi munkavállalókat, ha az fontos a nemzetgazdaság működése vagy növekedése szempontjából.
(MTI)
