Tessék engem megmenteni! a Vojtinában

Új életre kel a Tessék engem megmenteni! a Vojtinában

Kultúra

Utoljára nyolc éve játszott közönségkedvenc előadását, a Paul Maar története alapján írt Tessék engem megmenteni! című mesét mutatja be 2024. szeptember 29-én, vasárnap 10 órától a Vojtina Bábszínház. A német regény-, és drámaíró váratlan fordulatokban gazdag paródiáját klasszikus paravános játékként álmodta színpadra Schneider Jankó rendező, olyan pergő játékkal, ami élmény lehet óvodásnak, felnőttnek egyaránt.

„Egyszer volt, hol nem volt…” – kezdhetnék így is a mesét, mert ebben a történetben is vannak királylányok, hercegek, sőt még egy szörny is, (akit persze elvarázsoltak és alig várja, hogy valaki feloldja a varázslatot), mégsem úgy történnek itt a dolgok, ahogyan egy szokásos „egyszer volt, hol nem volt” mesében lenni szokott.

Tessék engem megmenteni! a Vojtinában

Hogy ki szorul megmentésre, arra a rendező ad választ: „A történet az elkényeztetett Henrietta-Rozalinda-Audóra királykisasszonnyal kezdődik, aki fejébe veszi, hogy elraboltatja magát egy szörnnyel. Azt tervezi, hogy miután egy bátor és daliás herceg megszabadítja, hozzámegy feleségül. Eleinte minden úgy is alakul, ahogy kigondolta. Kiderül azonban később az őt elragadó szörnyről, hogy tulajdonképpen egy elátkozott királyfi, aki addig nem változhat vissza emberré, amíg egy szépséges királylány meg nem csókolja. A Tessék engem megmenteni! felszólítás az elátkozott királyfira tehát éppúgy érvényes, mint a királykisasszonyra, valamint az ő megmentésére siető hercegre is, aki voltaképpen Apróvár uralkodó lánya, Szimplinella. A hercegkisasszony azért öltözik álruhába, hogy megszerezze szülei számára a királylány kiszabadítására felajánlott fél birodalmat. Ő az egyetlen, aki érti a szörny beszédét, megcsókolja hát, aki rögvest visszaváltozik királyfivá.”

A szerző klasszikus módon, tisztelettel kezelve a műfajt, egyúttal azt parodizálva beszéli el a történetet. A szövegkönyv írásakor többnyire Paul Maar Tessék engem megmenteni! című meséjének (az eredeti fordítása: Sötét erdő mélyén) párbeszédeit használták fel, ettől akkor tértek el, amikor a játék ritmusának kijátszhatósága megkívánta a hangsúlyok módosítását. A paraván előtt és mögött egyaránt játszanak. Az előadás érdekessége, hogy élőzenével kísért. Gitár, trombita, billentyűs és ütős hangszerek együttesével különleges filmes hangzásvilágot teremtett Czapp Ferenc zeneszerző.

Fotók: Csatáry-Nagy Krisztina