Debrecen városának támogatásával a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immáron ötödik alkalommal szervezi meg szeptember 10. és 14. között a Térey Könyvünnepet, párbeszédbe lépve a városban született író, költő, műfordító munkásságával. A 2024-es Könyvünnep középpontjába a műfordító Térey és az idegen nyelvekre lefordított Térey-művek kerülnek.
A témaválasztást az az örömteli és közeli fejlemény is indokolja, hogy júniusban jelent meg a szerző 74 versét tartalmazó exkluzív lengyel válogatáskötete Przyszłość miodu (A méz jövője) címmel Daniel Warmuz fordításában. Az üdvös apropó újra ráirányíthatja olvasói figyelmünket Térey két német nyelvű verskötetére (KaltWasserKult, Költőpárok: Térey János – Anja Utler), valamint az Átkelés Budapesten német fordítására (Budapester Überschreitungen), továbbá Térey gazdag, főként a színházhoz kapcsolódó műfordítói munkásságára. Meghívott vendégeinket – Kalász Orsolya, Wilhelm Droste, Daniel Warmuz – arra kérjük, hogy engedjenek betekintést a Térey Jánossal való együttdolgozás mikéntjébe, a fordítás örömeibe, dilemmáiba, a nyelvek és kultúrák közötti transzferek jelentette kihívásokba – idézi az önkormányzat közleménye Korpa Tamást.
A könyvünnep szakmai kordinátora hozzátette, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a Déri Múzeummal közösen kamara-kiállítást szentel a szerző műfordítói munkásságának. A tárlaton külön foglalkoznak Térey ikonikus első fordítási projektjével, Verlaine Szaturnuszi költemények című verskötetének átültetésével. Érdekes egybeesés: Verlaine kötete – a világirodalom egyik leghíresebb debütációja – 22 éves korában jelent meg, Térey pedig 22 évesen fogott hozzá e korai nagy nyelvi kalandhoz. Ráadásul idén 30 éve annak, hogy Térey publikálta a fordítás első változatát, és 10 éve, hogy közreadta a javított kiadást – mutatott rá. A magyar költő rendkívül izgalmas fordítói megfigyeléseket is fűzött munkájához. Sorra vette és értő módon kommentálta Verlaine egyik leghíresebb poémájának, az Őszi dalnak valamennyi magyarítási kísérletét.
A Térey-hagyaték számos dokumentumot, jegyzetet, levelezést megőrzött a fordítások vonatkozásában is – ezek közül néhányat a kiállításon a nagyközönség elé tárnak. Hangsúlyozta, nem szabad elfeledni, hogy Térey az egyik legaktívabb drámafordítónk volt: szűk két évtized alatt kiváló partnerekkel újrahangolta például Brecht, Calderon, Dürrenmatt, Euripidész, Plautus, Puskin, Schiller, Szophoklész, Lope de Vega darabjait. „Friss, élő, egyszersmind ragaszkodó szöveg volt a célom” – idézte fel Térey fordítói hitvallását. Hozzátette, fontos előrelépés történik a szerző grandiózus hagyatékának ügyében is: Térey születésnapján, szeptember 14-én a Méliusz Könyvtár, a Déri Múzeum és a Debreceni Egyetem képviselői háromoldalú megállapodást írnak alá azzal a céllal, hogy kidolgozzák a hagyaték tudományos rendszerezésének, feldolgozásának stratégiáját.
A Térey Könyvünnep deklarált célja, hogy a névadó életművének sok szempontot érvényesítő bemutatása mellett évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a polgárok figyelmét. Ehhez a misszióhoz hűen megemlékezhetünk az Alföld folyóirat névadójáról, a Nyugat folyóirat néhai szerzőjéről, Kiss Tamás József Attila-díjas költőről, valamint az idén száz éve született Niklai Ádám költőről, lapszerkesztőről. Szakmai kuriózumnak ígérkezik a Tar Sándor fordítóival szervezett műhelybeszélgetés is.
Mindezeken túl, a szervezők az érdeklődők figyelmébe ajánlják Prieger Zsolt és Magyar Bori Kaddis Térey Jánosért című zenés előadását a Csokonai Fórumban, a Debreceni Irodalom Házának interaktív Jókai-kiállítását, Emmanuel Maggiori világhírű mesterséges intelligencia-kutató előadását és Refik Anadol médiaművész Rumi álma című videómunkáját a MODEM-ben, a 100. Pincelírát az Egri Borozóban, valamint a Térey János gyermekkori nyarait tematizáló kiállítást Vámospércsen.
A Térey Könyvünnep részletes programja elérhető a Debreceni Irodalmi Nagyrendezvények Facebook-oldalán, valamint ide kattintva.