Régóta, egészen pontosan több mint kilenc éve járt utoljára Debrecenben a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek tagjai akkor Dárdai Pál regnálása alatt hatezer néző előtt verték nagyon magabiztosan 4-0-ra Litvániát.
Az azóta óta eltelt időben igencsak megváltoztak a dolgok, mivel a magyar válogatott Marco Rossi irányításával rég nem látott fejlődésbe kezdett, amit jól jelzett a két egymás követő évben kiharcolt Európa-bajnoki részvétel. Jelen esetben a soron következő németországi megmérettetés főpróbáját tartották szombat késő délután a Nagyerdei Stadionban.
Ha változásokról beszéltem, akkor jó tíz évvel ezelőtt nemigen sejthettük, hogy válogatott meccsekre kiváltság lesz, ha szerezhetünk belépőt. Ezúttal sem volt másképp, a megtelt táblát gyakorlatilag ki lehetett volna tenni a 20 ezer nézőt befogadni képes Nagyerdeire.
Remek idő, lassabb beléptetés
A mérkőzés napján az égiekre sem lehetett panasz, az esőfelhők elkerülték a Nagyerdőt, ami után csak úgy hömpölygött a trikolórba öltözött tömeg a feljárókon. A vendéglátóipari egységek pedig minden bizonnyal jó forgalmat bonyolíthattak le a környéken. Minden adott volt tehát egy remek hangulatú találkozóhoz, és azt sem tudta elrontani a kedvünket, hogy a szokásosnál tovább kellett várakozni az motozásra. Valljuk be, azért mi, Loki-szurkolók sajnos nem igazán vagyunk hozzászokva ilyen volumenű nézőszámokhoz. Plusz a kezdőcsapatot böngészve igencsak dörzsölhettük a tenyerünket, mivel a legerősebb összeállításában láthattuk a Rossi csapatot. Türelmesen kivártuk a sorunkat, és még így is jóval a himnuszok elhangzása előtt bent voltunk a B szektorban, ahol ezúttal is a legfelsőbb sorból élveztük a látottakat. A himnuszok elhangzása közben nem akadt semmilyen zavaró elem sem, ami mindenképpen megsüvegelendő, habár ezen a délutánon vendégszurkolók egyáltalán nem is voltak a stadionban. A magyar szurkolók visszaszámlálásával, konfettiágyúval és a már jól ismert Tavaszi szél vizet áraszt dallal kezdődött a találkozó, amelyet a dallamos nevű portugál Cláudio Filipe Ruivo Pereira dirigált.
Húsz perc alatt megsemmisültek a vendégek
Ez a hangulat pedig nagyon is motiválóan hatott a fiúkra, akik igyekeztek minél hamarabb kijavítani a közelmúltban Dublinban elszenvedett utolsó pillanatos csorbát. Ezúttal bátran ki lehet jelenteni, hogy csak egy csapat volt a pályán. Ennek bizonysága volt az ötödik percben esett Varga Barnabás-kapufa, amit Szoboszlai beadása után követett el az NB I gólkirálya egy ollózás után. Öt perccel később viszont már nem volt pardon. Bolla beadása után Varga fejjel nagyon okosan lekészítette Sallainak, és az egykor a debreceni utánpótlásban is megforduló játékos talpra ugrasztotta a Nagyerdeit, miután mattolta Glazer kapust. 1-0. A Freiburgban légióskodó Sallainak ez volt a tizenharmadik gólja a nemzeti tizenegyben. Nyolc perc elteltével Szoboszlai passza után Bolla könnyedén bebőrözte emberét, majd pontos passza után Vargának könnyed ujjgyakorlat volt befejezni közelről. 2-0.Ha egy üzlet beindul, szokták mondani. A 22. percben Sallai adta vissza a kölcsönt Vargának, aki csapattársa remekbe szabott beadása után a labdát a földre lefejelve csapta be az vendégek kapusát. 3-0. Gyakorlatilag el is dőlt a találkozó. Azt, hogy elégedetlen volt a látottakkal a vendég szakvezető, Shimon, mi sem bizonyította jobban, minthogy a 30. percben már három helyen is változtatott, de ez sem hozott kézzel fogható eredményt számukra. A hajrában még Styles-t kellett lecserélni egy párharc után, Kleinheisler jött be a helyére.
A szünetben ezúttal eltekintettem a büfénél való sorban állástól, inkább a folyóügyeim elintézésére tettem kísérletet, és nagy meglepetésemre ezúttal hamar be lehetett jutni az mosdóba. A legtöbben egyébként nagyon rutinosan a mérkőzés közben mentek le sörért, így valamivel gyorsabban hozzá lehetett jutni a csapolt frissítőkhöz.
Gálahangulat gólok nélkül
A fordulás után két helyen változtatott Rossi mester, aki Sallait és Langot is az öltözőben hagyta elővigyázatosságból, így Gazdag és Fiola is lehetőséget kapott. A folytatásban nem változott sokat a játék képe, bár Izrael némileg többet birtokolta a bőrgolyót, de egy-két lövésen kívül nem igazán foglalkoztatták Gulácsit a kapuban, így nem is változott az eredmény. Annak ellenére, hogy a becserélt Ádám Martin és Nagy Zsolt előtt is volt esély egy-egy újabb gól megszerzésére. Utóbbi helyzeténél azonban a kapufa megmentette ellenfelünket a totális megsemmisüléstől. A hatvanadik perc tájékán egyébként Szoboszlait is lekapta a pályáról az olasz szakvezető, mert a Liverpool játékosa a combját fájlalta. Aggodalomra nincs ok, csapatkapitányunk megelőző céllal kapott pihenőt. Eközben a lelátón a Carpathian Brigade folyamatosan űzte, hajtotta a szurkolókat, és több mutatós elemet is bevetettek, mint például a Loki-meccseken már jól megszokott sztereószurkolást és a magyar zászlóerdőt. Záróakkordként pedig jött a himnusz eléneklése, ami mindig jár a játékosoknak.
Záró gondolatok
A vége 3-0, ami után el lehetett mondani, hogy mindenki jól járt, kivéve a fehér mezes izraelieket. Nyert a válogatott, jól játszva, három gólt rúgva, így teljesen megérte a drukkereknek a késő déluláni időtoltés. A győztes főpróbát tartott a jövő szombaton Svájc ellen Kölnben kezdődő EB-összecsapás előtt. Csak így tovább! Szép volt fiúk! Várjuk a folytatást!
– Faragó László –
