A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete – hónap utolsó hétvégéje lévén – vasárnap tartotta hagyományos ételosztását.
Az egyesület beszámolója
Az ételre várók többsége kisnyugdíjas és kisgyermekes család volt. Számukra hó végén beköszönt a teljes nincstelenség, igencsak élére kell rakniuk minden forintot. Bizony nem kényelemből, vagy “lustaságból” állnak a hosszú sorban. Aki azt gondolja, hogy lusták főzni, az bizony nagyot téved, nem ismeri napjaink magyar valóságát. Nagyon szegénynek, elesettnek kell ahhoz lenni, hogy valaki így “közszemlére” tegye ki magát. Sajnos a magyar társadalom egy részéből hiányzik az érzékenység, a szolidaritás, a felebaráti szeretet. Egy magát kereszténynek mondó országban bűn szegénynek, nincstelennek lenni; sorsuk az árok, a kirekesztés, a reménytelenség. Egyik vendégünk keserűen jegyezte meg: ” Vajon a “kegyelmesék” hány szelet kenyeret tettek a nélkülözők zsebébe saját zsebből, hány magyar családnak adtak “kegyelmet”, esélyt egy jobb élethez?” A kérdés “természetesen” a mindegy országában csak költői volt.
Vajon tisztában vannak-e a magyar emberek azzal, hogy csak a kék plakátokra kidobott milliárdokból meg lehetett volna szüntetni a gyermekéhezést? Érdekel ez ma bárkit Magyarországon? Egy gyermek nem lehet hibás azért, hogy szegény családba született. Képzeljünk el egy olyan országot, hol a felnőtteknek, gyermekeknek nem az óriásplakátokról kell megtudniuk, “jobban élnek”; hanem csak úgy “egyszerűen” megélik azt. Sikerült elképzelni?
A kezdés előtt negyed órával mind a 150 sorszámot kiosztottuk, az esetleges később jövőknek várniuk kellett. Ők sem mentek azonban haza üres kézzel, kaptak kenyeret péksüteményt, Az egyesület anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy több vendéget fogadjunk, sajnos nagy az igény egyre többen nyújtják a kezüket segítségért. És mindig jönnek új arcok.
Köszönjük mindenkinek a támogatását. Hálásak vagyunk, az adományokért, a pénzbeli támogatásért. Külön köszönjük a Hajdúszováti Pékség hajdúszoboszlói üzletének az adományát, a debreceni pékség segítségét, illetve annak a debreceni hölgynek a segítségét, aki minden hónapban a térre hozta ajándékát a gyermekeknek. Nagyon tiszteljük emberségéért.
Az egyesület legközelebb HÚSVÉT vasárnapján, 2024.március 31.-én várja vendégeit. Igyekszünk húsvéti hangulatot varázsolni, a szüleikkel érkező gyermekeknek tojáskeresőt szervezünk.
Várjuk a debreceni lakosok adományait: elsősorban TARTÓS ÉLELMISZERT, gyümölcsöt, burgonyát, tisztítószereket. Örömmel várunk gyermekjátékokat, könyveket, édességet is. Húsvétra is tekintettel az ünnep jellegéhez illő felajánlásokat jó szívvel fogadunk. / Húsvéti sonka fenséges lenne például—legalább merjünk nagyot álmodni/
Várjuk debreceni tehetős emberek, éttermek, pékségek, élelmiszerüzletek, felajánlásait, csatlakozását. Egy jó és nemes ügyben kérjük a támogatásukat. Meggyőződésünk, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban. A gyűlölködés, a kirekesztés nem vezet sehova. Higgyünk a szeretet és az emberi jóság erejében.
Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti.
Mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 963
Átutalással:
Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma:
Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802
A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2024
Tisztelettel kérjük, aki teheti, adója egy százalékát ajánlja fel az egyesületnek.
Adószámunk: 18994766-1-09
Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a segíts felebarátodon örök emberi értéke, – egyben az emberség fokmérője -, napjainkban különösen fontos.
Mi, a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesületének a tagjai tudjuk, csak egy csepp a tengerben a hozzájárulásunk, de a sok-sok kis “csepp”, akár csodákra is képes lehet. Mert adni jobb, mint kapni.
Szeretnénk, ha mind több magyar ember szívéhez eljutnának Ferenc pápa által üzentek:
“A jogtalanság a szegénység perverz gyökere. A szegények kiáltása minden nappal erősödik, mégis minden nappal kevésbé hallatszik. Napról napra erősebb az a kiáltás, mégis napról napra kevésbé hallatszik, mert elnyomja a kevés gazdag lármája, akik egyre kevesebben vannak és egyre gazdagabbak.”
– Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület vezetője –