“Egészségügyi reform, avagy az egészségügy egészpályás letámadása?” – címmel jelent meg véleménycikk a Hírklikken dr. Kerekes László, Hajdúszoboszló főorvosa tollából.
A doktor 33 év praktizálás után úgy látja, bár az egészségügyi ellátás mint közszolgáltatás fejlesztése mindig az egyik legfontosabb volt a város, a térség életében, az ágazat egészpályás letámadása áldozatává vált.
Nincsenek tartalékok a magyar egészségügyben
Úgy véli, a Covid-járvány megmutatta, hogy a mai magyar egészségügyben semmilyen humán erőforrás tartalék nincs, és a járvány elmúltával permanens vészhelyzet alakulhat ki, mint ahogy ezt napjainkban tapasztalhatjuk is, hiszen naponta kapunk híreket osztályok bezárásokról, illetve naponta egyre több beteget irányítanak át.
“Az orvosi béremelés valamelyest ellensúlyozza a szolgálati jogviszonnyal együttjáró hátrányokat, de a szakdolgozók béremelése mindezidáig váratott magára, talán ebben az évben végre sikerül”
– írja Kerekes László, majd kitér a háziorvosi rendszerre. Itt a legnagyobb problémát az utánpótlás hiányában látja, illetve abban, hogy az elöregedés miatt hirtelen egyszerre sokan fognak hiányozni a rendszerből és erre lenne majd megoldás a körzethatárok átrajzolása, a körzetek összevonása és a praxisközösség.
A szoboszlói főorvos rámutat, ahelyett, hogy az elmúlt 10-13 évben elérték volna, hogy vonzóbb legyen a háziorvosi pálya és legalább elindították volna a felzárkózást a létszámban, ehelyett gazdasági kényszerrel és a szabályzók megváltoztatásával, norma emeléssel (körzetek átrajzolása, összevonás) próbálják a meglévő állománnyal a működés látszatát fenntartani.
Győrfi Pál és a megújult orvosi ügyeleti rendszer: “ostoba péniszméregetés”
Hibák az ügyeleti rendszer átszervezése körül
Kerekes doktor emlékeztet, a z egészségügyi ellátás átszervezésének következő pontja az ügyeleti rendszer átszervezése volt, ennek első lépése pedig az volt, hogy a háziorvosi ügyeleti ellátás üzemeltetését is az Országos Mentőszolgálatra bízták. Az önkormányzatok az utolsó pillanatokban kaptak tájékoztatást, az addigi szolgáltató pedig, amely szinte az egész megyében jó színvonalon üzemeltette a legtöbb ügyeleti pontot, ultimátumot kapott a szabad elvonuláshoz.
Hajdúszoboszló főorvosa szerint az eredetileg egyévesre tervezett, majd másfél évesre nyúlt tesztidőszak (amelyben egy ponton ő is részt vett) nehézkesen haladt, például azért, mert olyan felszereléseket, gyógyszereket és adminisztrációt hoztak, ami a mentéshez, főleg a sürgősségi ellátáshoz kell, azokból meg, ami a háziorvosi táskában, vagy az ügyeletben rutin, abból meg gyakran hiány volt, mert azt ők nem használták.
“Összességében a magam részéről a háziorvosi ügyelet összevonását a mentéssel alapvető hibának tartom, mert ezt két egymást kiegészítő, egymásra épülő és csak időnként átfedő feladatkör. Jelen pillanatban egyik sem működik olyan szinten, mint az átalakítások előtt, bárhogy is állítja ennek az ellenkezőjét a siker-propaganda. A terepen, és nem a telefonkészüléknél, a jelen lévő orvos az, aki képes megvizsgálni a beteget és döntést is tud hozni. Ő, a magasan kvalifikált szakember és ezt nem pótolja semmilyen protokoll szerinti kikérdezés”
– írja dr. Kerekes László hajdúszoboszlói főorvos, aki írásában számos egyéb, a magyar egészségügyi rendszert érintő problémával foglalkozik még.
