Baráth Benjámin Regő a Debreceni Egyetemen végzett, az emberi méhlepényekből származó makrofágokkal kapcsolatos kutatás eredményeit ismertette az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem All Children’s Hospital 12. éves tudományos szimpóziumán (12th Annual JHAC Research Symposium). A hatodéves orvostanhallgató a kongresszus legfiatalabb előadójaként mutatta be prezentációját.
Baráth Benjámin Regő a szimpózium egyetlen orvostanhallgató előadójaként – neves amerikai egyetemek szenior kutatói és orvosai között – képviselte a Debreceni Egyetemet az október végi konferencián Floridában. A Humán Hofbauer sejtek izolációja, molekuláris karakterizálása és átprogramozása címmel tartott angol nyelvű előadásában a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Magreceptor munkacsoportja, valamint a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika együttműködésében végzett kutatás eredményeit mutatta be az Infection and Immunity szekcióban.
Óriási megtiszteltetés és életre szóló élmény volt előadóként szerepelni a Johns Hopkins Egyetemen. Hálás vagyok azoknak, akik hozzásegítettek ehhez a sikerhez. A kutatócsoport munkájába idén tavasszal kapcsolódhattam be Nagy László professzor úr témavezetésével. Örülök, hogy eddig minden a lehető legjobban alakul a projekttel kapcsolatban, valamint hogy a kutatócsoport és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika között ilyen gördülékeny az együttműködés
– mondta a hirek.unideb.hu-nak Baráth Benjámin Regő.
A Debreceni Egyetemen végzett kutatás tárgya az anya és a fejlődő magzat közötti kapcsolatot biztosító méhlepény egyik fontos sejttípusa, az úgynevezett Hofbauer sejtek.
Ezek a speciális immunsejtek, úgynevezett makrofágok vagy falósejtek irányítják a méhlepény működését. Kinyerésük nem könnyű feladat, de sikerült megoldanunk, és így lehetőségünk nyílt a sejtek megvizsgálására élvonalbeli molekuláris és sejtbiológiai módszerekkel. Sok érdekes adatot kaptunk, melyeket elemezve már most jobban értjük, hogyan keletkeznek ezek a sejtek és mi lehet a pontos molekuláris funkciójuk. Ezt kívánjuk tovább tanulmányozni és patológiás terhességekben is megvizsgálni, hogy megértsük, miért sérül az anya és a magzat közötti anyag- és információáramlás, hogy a jövőben gyógyszerekkel vagy terápiás fehérjemolekulákkal befolyásolni tudjuk a betegségek kialakulását
– ismertette Nagy László, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára.
A professzor hozzátette: az, hogy a több tucat absztrakt közül a Benjáminét választották ki, visszaigazolása annak, hogy Debrecenben is lehet érdekes élvonalbeli kutatást végezni klinikai és alapkutatást végző szakemberek és munkacsoportok jól szervezett, jól működő együttműködésében.
A kutatás egyike az Általános Orvostudományi Karon zajló azon projekteknek, melyek hatékonyan kapcsolják össze az alapkutatást a klinikummal, lehetőséget adva egyetemistáknak is a bekapcsolódásra. A megfelelő vizsgálati anyagokat a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, orvosai és szülésznői Deli Tamás egyetemi adjunktus koordinálásával biztosítja.
A Debreceni Egyetem orvostanhallgatója jelenleg is az Egyesült Államokban tartózkodik, ugyanis az Amerikai Magyar Orvosszövetség szervezésében három hónapot tölthet a houstoni Methodist Hospitalban, ahol sebészet, neurológia és aneszteziológia gyakorlatokon nyerhet bepillantást a kórház működésébe. Most a gyakorlatai és a szigorlatai élveznek prioritást, de mellettük próbál minél többet foglalkozni a tudományos projekttel is.
A jövőben klinikusként, a tervei szerint szülész-nőgyógyászként szeretne dolgozni. Úgy gondolja, hogy az alapkutatásban megszerzett tapasztalatok és megismert szemlélet hosszú távon hasznos lehet minden klinikus számára.
