Ünnepi beszédet mondott Papp László, Debrecen polgármestere augusztus 20-án reggel, a Nagytemplom előtt.
A városvezető Szent Istvánt méltatva arról beszélt, hogy egykori uralkodónk cselekedetei a magyarok egységbe kovácsolását és államunk megerősítését célozták.
“Méltó és tisztelendő feladat, ahogyan azt a legenda írja, azokról a tetteiről gondolkodnunk, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarság és más népek európai fennmaradását kizárólagosan biztosító keresztény út kijelöléséről, kikövezéséről és védelméről szóltak. Azokról, amelyek a Magyar Királyság formálódó államszervezetének politikai, gazdasági és katonai, valamint jogi, kulturális és egyházi szempontú megalapozását szolgálták”
– mondta Papp, hozzátéve, államalapító királyunk a magyarok Kárpát-medencében történő letelepítésével, a magyar állam létrehozásával nem egyszerűen jogi keretet adott a nemzetnek, hanem mély érzelmi kötődést keletkeztető hazát, otthont adott a magyarságnak.
Majd így folytatta: “amikor István királyunk úgy ítélte meg, hogy nemzetünk jövője egy keresztény, stabil állam létrejöttével garantálható, a messzi jövőt kellett kutatnia és látnia azt, hogy a magyarság jövője szempontjából mi a helyes, mi az, ami a nemzetnek a sorsát jó irányba viszi tovább. Szent István akkor válaszút előtt állt, hiszen választhatta volna a koppányi utat, elkerülve ezáltal a vérontást és a testvérháborút. De ő minden bizonnyal látta a jövőt, és a meggyőződése szerinti helyes utat választotta. És valóban a helyes utat választotta, hiszen ennek köszönhetően nem tűntünk el az elmúlt ezer év viharaiban, és vagyunk ma itt és emlékezhetünk az államalapításra és egy kiemelkedő jelentőségű államférfira.
Papp László szerint ma is sokszor állunk válaszút előtt, a jövőt formáló döntésekhez pedig mindig előrelátásra és bátorságra van szükség. Azt mondta, a haladás, a fejlődés mellé állni mindig több esélyt ad egy szebb és jobb jövőre, mint a tétlenség.
“Debrecen ma történelmének olyan korszakát éli, amikor sorozatban születnek olyan döntések, amelyek hosszú távon, évtizedes vagy akár évszázados léptékben befolyásolják a jövőnket. De látva városunk elmúlt évszázadait, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez valójában egy debreceni hagyomány. Hiszen Debrecen történelme során sokszor volt abban a helyzetben, hogy vezetőinek bátor döntésekkel változást kellett előidézni ahhoz, hogy előmozdítsák a város erősödését és fejlődését”
– mondta a polgármester, példaként említve, hogy a reformáció zászlóvivőjeként a magyar kálvinizmus központja lett Debrecen.
De ilyen volt az is – folytatta -, amikor a város hosszú távú, jövőbe mutató érdekeit szem előtt tartva arról döntött Debrecen elöljárósága, hogy kiegyezve az udvarral, a kálvinista Róma visszafogadja a katolikusokat. Jövőt meghatározó döntés volt, amikor Debrecen befogadta 1849-ben a szabadságharc kormányát, és amikor 1956-ban Debrecen polgárai elsőként vonultak utcára a kommunista diktatúra ellen. És jövőt formáló döntések sorozata született meg városunkban az elmúlt években, amikor elhatároztuk, hogy Debrecen az ország és a bennünket körülvevő régió vezető városa lesz a gazdaság fejlődésére alapozva. Közép-Európa új gazdasági központja jött létre itt az elmúlt néhány év történései alapján, amely új lehetőségeket kínálva fogja mindannyiunk életét pozitívan, előremutatóan befolyásolni.
Papp László úgy látja, elődeink, ahogy a példák is mutatják, jó stratégiai érzékkel megáldva mindig tudták, mikor kell a világ körülöttünk zajló folyamatait a város fejlődésének szolgálatába állítani.
“Ezt kell tennünk nekünk is ma. Napjainkban újra a Szent Istvánéhoz hasonló országgyarapító lépésekre van szükségünk. Olyan gondolkodásra, amely bölcsen tudja mérlegelni a jelen lehetőségeit és kihívásait, a jövőt pedig képes ebből megtervezni”
– fogalmazott.
“Ma legalább annyira zűrzavaros a világ, annyi bizonytalanság, háborúskodás és veszély vesz körül bennünket, mint államalapításunk idején. De ez még inkább szükségessé teszi, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek gyarapítják, erősítik hazánkat és városunkat. A mi stratégiánk erre irányult az elmúlt években, aminek köszönhetően Debrecen gazdasági ereje megsokszorozódik az évtized végére. Bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország kiemelkedő fejlesztési központja lett városunk, legyen szó gazdaságról, közlekedésről, oktatásról vagy kultúráról”
– mondta Papp László, és kijelentette, tudatában annak, hogy a fejlődés és a gyors változás veszélyeztetheti tradícióinkat – kötelességünk kimondani: történelmi értékeinket megőrizzük, és mindazokat az értékeket, amelyek múltunkból származóan debreceniségünk részei, átörökítjük az utánunk jövő generációk számára.
“Ennek jegyében újítottuk meg az elmúlt egy évtizedben többek között történelmi jelentőségű egyházi épületeinket és a debreceni színjátszás szentélyét, a Csokonai Színház történelmi épületét is” – említett egy helyi példát.
Szent István királyunk életművét szem előtt tartva csak az lehet a célunk, hogy a hagyományait tisztelő és ezzel együtt erős, élhető jövőt építő várost hagyjunk az utódainkra. Az elmúlt évek nehézségekkel, küzdelmekkel teli évek voltak, és az előttünk állók sem lesznek könnyűek, de mi itt, Debrecenben kivételes helyzetben vagyunk. Ha van város, amely győztesen tud kikerülni a körülöttünk zajló zavaros folyamatokból, akkor az Debrecen. Azt kívánom, hogy legyen erőnk végigmenni a kijelölt úton, és akkor biztosan mondhatják majd a bennünket követő generációk, hogy Debrecen a nemzet egyik legfőbb erőforrása, amely páratlan lehetőséget biztosít az itt élők számára. Isten éltesse és óvja Magyarországot és Debrecent!
– zárta beszédét Papp László, Debrecen polgármestere.
Fotók: debreceni önkormányzat