Két fordulóval a vége előtt a DVSC-nek még mindig valós esélye van a bronzéremre az OTP Bank Ligában. Köszönhetően annak, hogy bár a Budapest Honvéd ellen csak egy döntetlenre futotta, a jelenleg több győzelme miatt még a DVSC előtt álló Paks súlyos vereséget szenvedett Mezőkövesden.
Ez történt a szombati meccsen
Ezúttal jóval a kezdés előtt érkeztem meg a helyszínre, így már-már szokatlan volt, hogy várni kellett a sípszóra. De pozitívum volt, hogy a hot dogosnál és a büfésnél is szinte azonnal sorra kerültem. Ezt követően néhány ismerőssel latolgattuk a meccs lehetséges kimeneteleit, ahol én határozottan hazai győzelmet vizionáltam, aki pedig képes volt ikszet tippelni, azt hitetlenkedve fogadtam. A meccs végén aztán mentegetőzhettem.
Az is igaz, hogy nem voltak kedvezőek az előjelek, hiszen a kezdőcsapatunkból hiányzott a fő mozgatórugónk, Dzsudzsák Balázs. A csapatkapitány a legutóbbi két fővárosiak elleni győzelem alkalmával a pályán volt. Az ő hiányában, de Ferenczivel és hosszú idő után Kyziridisszel a kezdőben Srdjan Blagojevic 4-2-3-1 es formációval próbálkozott Dean Klafurics csapata ellen. Bogár Gergő kezdő sípszava előtt még Makray Balázs köszöntötte a 150. meccsét játszó Szécsi Márkot, valamint az 50. NB I-es találkozóján pályára lépő Bárány Donátot.
Sótlan első félidő, sok hibával
Mindkét szurkolótábor szép létszámban jelent meg a lelátókon, kezdetektől fogva saját csapataikat biztatták, így a hangulatra nem lehetett panaszunk. Az első játékrész elején a hazai fanatikusok hamar ünnepelhettek volna, ha Dorian Babunszki kihasználja a ziccerét. Talán akkor kerekedhetett volna egy újabb sokgólos őrület a Nagyerdőn, de miután a sportban nincs feltételes mód, így maradt a meddő Loki-mezőnyfölény.
Javarészt a bosszantóan, már-már túlzottan lazán és röviden mért kulcspasszok voltak a legidegesítőbbek, ezek láttán a lelátó népének egy része nem is rejtette véka alá véleményét. A vendégek ezeket az ajándékpasszokat lefülelték, de szerencsénkre Megyeri kapuja elé érve már elfogyott a tudományuk, így az első fél órában nem igazán forogtak veszélyben a kapuk. A játékrész végét aztán megnyomta a Loki, de a tűzijátékos hajrá ellenére sem rezdült meg Szappanos kapuja, holott Manrique és a Dorian keresztnévre hallgató észak-macedón válogatott csatárunk is tesztelte a Honvéd-kapus reflexeit. Még egy adat csak szemléltetésképpen: 71-29%-os volt a labdabirtoklási arány a Loki javára, ami után igencsak csalódást keltő volt a góltalan és sótlan első 45 perc. Mondjuk ki, hogy nem ehhez voltunk mostanában hozzászokva a Nagyerdőn.
Se Loki-gól, se katarzis
A szünetben a szokásos eszmecseréken túl észrevettem, hogy jön az újabb Piros-fehér történetek. Ezúttal a Víztoronyban lesz május 25-én, amit ezúttal sem fogok kihagyni. Összegezve: a második felvonás megkezdése előtt továbbra is kétgólos vasutas-győzelmet vártam.
Ezt arra alapoztam, hogy most a mi szurkolóink előtt játszanak majd a fiúk, és hátha „beordítunk” gyorsan az elején egy–két helyzetet a kapuba, és kinyílnak majd a gólcsapok. A remélt villámrajt és a gólözön viszont elmaradt, miután az első félidőben tapasztalt sok pontatlanság még mindig jelen volt a játékunkban. Ráadásul az 59. percben Megyeri minden tudására szükség volt Kerezsi lövésénél, így megúszták a hajdúságiak a hidegzuhanyt, amivel a kispestiek gyakorlatilag ellőtték az összes puskaporukat. Srdjan Blagojevic a 62. percben próbált kétcsatáros szisztémával javítani a támadójátékunk hatékonyságán. Ennek jegyében becserélte Mancét és a közönségkedvenc Bárány Donátot.
A hazai keménymag utóbbi beállását a szokásos “Bárány be..ssza !” rigmussal nyugtázta. Egyúttal reméltük mindannyian, hogy ő lesz majd a nyerőcsere a piros-fehéreknél. Erre meg is volt az esélye a 72. percben, de remekbe szabott csukafejesét nagy bravúrral hárította Szappanos, akinek ezen a délutánon nevével ellentétben egyszer sem csúszott ki kesztyűi közül a bőrgolyó. A hajrában beállt Szécsi is, aki egy másik csereember, Bódi szabadrúgása után fejelt a rövidre az utolsó másodpercekben. A vendég cerberus azonban résen volt, így a Honvéd gyakorlatilag megszerezte azt az egy pontot, amiért jött. Ez a döntetlen pedig még nagyon fontos lehet számukra a végelszámolásnál, míg a DVSC ezzel az egy egységgel, köszönhetően a paksiak méretes matyó hímzéses zakójának, még továbbra is versenyben van a bronzéremért. Ezt tudatosították a csapattal a lefújás után a szurkolók is, akik továbbra is hisznek a dobogós helyezésben és a kilencedik kerületi pontszerzésben.
Mindent összevetve, ha nyertünk volna a fővárosiak ellen, akkor legalább megtettük volna azt, amit megkövetelt a haza, de még így sincs minden veszve. Maradt a remény és a matematikázás, azon kívül, hogy a Ferencváros és az Újpest ellen kell minél több pontot szerezni az utolsó két körben.
Még kinyílhat Európa kapuja.
A tabella:
1. Ferencvárosi TC 31 19 6 6 61-29 63 pont
2. Kecskeméti TE 31 14 12 5 47-29 54
3. Paksi FC 31 14 6 11 56-54 48
4. Debreceni VSC 31 13 9 9 47-38 48
5. Puskás Akadémia FC 31 12 11 8 44-41 47
6. Kisvárda Master Good 31 9 13 9 41-47 40
7. ZTE FC 31 10 8 13 36-39 38
8. Újpest FC 31 10 8 13 39-53 38
9. Mezőkövesd Zsóry FC 31 9 9 13 36-41 36
10. Budapest Honvéd 31 8 9 14 31-46 33
11. MOL Fehérvár FC 31 7 10 14 35-43 31
12. Vasas FC 31 4 13 14 28-41 25 – már kiesett
– Faragó László –
