V. Debreceni Képregénybörze

Tolditól Narutóig: az V. Debreceni Képregénybörzén jártunk

Helyi hírek

Ötödik alkalommal rendezték Debrecenben a Képregénybörzét, amelyet ezúttal új helyszínen, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium tornatermében bonyolítottak le, miután az esemény kinőtte korábbi otthonát a DEMKI Ifjúsági Ház Simonffy utcai nagytermét. Változás volt az is, hogy az eddigi ingyenes belépő helyett jelképes kétszáz forintos jegyárat állapítottak meg, amihez az előzetes tájékoztatásnak megfelelően mindenki kapott egy kulcstartót, és az ott kiállított nyugtát levásárolhatta a szervező, Nagymama padlása pultjánál.

Hirdessen nálunk! Megéri!

Érkezésemkor egyből szembetűnt több óriásplakát az intézmény kerítésén, így el sem lehetett volna téveszteni a helyszínt – ezért dicséret illeti a szervezőket. Húsz perccel a nyitás után pedig már nagyon sokan voltak a kiállító standoknál. Ebből is látszik, hogy van létjogosultsága ennek az eseménynek.

V. Debreceni Képregénybörze

A standokat pásztázva megállapítottam, hogy a gyűjtők igazi szenvedéllyel űzik ezt a műfajt, hiszen a legtöbb helyen nagyon precízen évad és évjárat szerint voltak szétválogatva a képregényújságok, és az állagmegóvás miatt gondosan le is fóliázták azokat. Volt olyan pult is, ahol nagyon jól alkalmazták az árukapcsolás elvét: a képregényekhez való dossziét is kínáltak.

Tolditól Narutóig

Laikus lévén, ha korábban a képregény szót meghallottam egyből rávágtam, hogy DC vagy Marvel, mivel a két franchise számos karakteréből (Batman, Hulk, Pókember, Amerika Kapitány, Venom stb.) készült már tucatnyi filmadaptáció. De ez a világ jóval összetettebb és érdekesebb, mint ahogy eddig gondoltam. Ebben segítőtársam is akadt egyik kedves ismerősöm, Csirke József személyében, aki saját bevallása szerint bár nem fanatikus gyűjtő, de azért őrizget néhány példányt a Csillagok Háborúja sorozatból. Megtudtam tőle, hogy nem csak szuperhősökről készülhet képregény, ezt demonstrálva le is emelt egy Toldiról készített keményfedeles kiadást. De még inkább meglepődtem a Csontváry Kosztka Tivadar festőművészről készült kötet láttán. Szemügyre vettem továbbá egy érdekes elgondolású, 1602-ben játszódó Marvel-kiadást is, amelynek elkészítéséhez nagy fantáziára és képzelőerőre volt szüksége a szerzőnek, Neil Gaimannak.

V. Debreceni Képregénybörze

A különlegességek sorát bővítette egy manga kiadvány a Naruto is, ami a képregények japán megfelelője és meglepett, hogy nem a hagyományos módon épült fel a könyv. Gyorsan meg is kaptam rá a választ: ott jobbról balra olvasnak, így ezeket a kiadványokat máshogy kell böngészni.

Funko –Pop őrület

A képregényeken felül voltak még itt igazi különlegességek, eddig nem hallottam például a Funko Pop figurákról, amelyek a legkülönbözőbb hírességeket, valamint képregényes és filmes karaktereket (Pikachu, Lewis Hamilton, Michael Jordan, Luke Skywalker stb.) örökítik meg miniatűr formában. Az egészben a leghangsúlyosabb jegyek a nagy fej és a két fekete gombszem. Egy japán stíluson a „chibin” alapszik, aminek jelentése alacsony és cuki, amilyenek valóban ezek a figurák is első látásra. Az eladó egyébként érdeklődésemre elmondta, hogy az egész Funko-Pop őrület nála a kedvenc együttesének, a Green Day tagjainak megszerzésével kezdődött, majd aztán, ahogy ő fogalmazott: ”Megindultam a lejtőn és nem volt megállás!” – és sorra szerezte be a különböző figurákat, amelyek valóban jól mutatnak a csomagolásukban. Hozzátette azt is, hogy korábban nem tudta elképzelni, hogy mi lehet olyan jó ebben az egészben, de aztán megkapta rá a választ.

Rajta kívül több kiállítót is próbáltam faggatni, de a legtöbb nem igazán tudta megmondani az okát, a gyűjtések miértjére. „Csak úgy jött az egész”- válaszolták.

V. Debreceni Képregénybörze

Ezer darabos magángyűjtemény

Az egyik asztalnál nemcsak szuperhősös képregényeket, hanem például gyerekkorombeli Kockás és Bobo magazinokat is kínáltak eladásra. Meg is akadt a szemem egy számomra kedves Pif képregényes füzeten, majd miután sikeresen megegyeztünk, kedélyesen elbeszélgettünk a civilben méhészként dolgozó és Szolnokról érkező Szabó Miklóssal.

Nála Pókember volt a fő mozgatórugó a kétezres években, majd miután a fővárosban szerencsés körülmények között megszerzett egy ezer darabos magángyűjteményt, akkor kezdett el komolyabban foglalkozni az egésszel. Azt is elárulta, hogy otthon körülbelül ugyanennyi darabos kollekciója van, amitől nem hajlandó megválni.

A beárazást firtató kérdésemre azt válaszolta, az évek során kitapasztalta, hogy mi iránt van nagyobb érdeklődés, amit figyelembe vesz az árszabásnál is, de természetesen a ritkább darabokért többet is el lehet kérni.

A legelszántabb gyűjtők volt, hogy nem sajnáltak több tízezer forintot sem, hogy magukénak tudjanak egy-egy ritkábbnak számító relikviát. Ilyen árfekvésben voltak a 3D-s nyomtatóval készített használati vagy éppen dísztárgyak is, de aki kisebb szuvenírrel szeretett volna távozni, annak volt lehetősége pirográfiával készített fakulcstartókat venni ,vagy a sor végén, több asztalon is rengeteg különleges és limitált Lego-figurák közül lehetett választani.

Az V. Debreceni Képregénybörzének volt némi piacos hangulata, hiszen a legtöbb eladónál könnyedén el lehetett érni az alkuképes pozíciót, így gyakorlatilag csak a piszkos anyagiakon múlott egy-egy ügylet sikeressége. A helyszíni tapasztalatok alapján a legtöbb esetben megtalálták a közös nevezőt a felek. Ha minden jól megy, ősszel újra életre hívják a rendezvényt.

– Faragó László –