Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület július utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta mindazokat a debrecenieket, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán.
Az egyesület beszámolója
A Morzsaparti kezdete előtt egy órával már legalább negyvenen várták, hogy sorra kerüljenek. A forróság ellenére egyre nőtt a számuk, a Morzsaparti végére, becslésünk szerint közel 150 főt tudtunk megvendégelni. Voltak, akik otthon maradt beteg hozzátartozójuknak is vittek ebédet. A végén még repetát is tudtunk adni, így a családosok is legalább 2-3 napi élelemmel tudtak hazamenni.
A menü: rizses lecsó kolbásszal, virslivel, extra rizses lecsó, többféle péksütemény, alma, fagyi, édesség és Túró Rudi volt. A közel 40 fokra tekintettel vittünk a vendégeinknek hideg ásványvizet is.
A szegénység jelen van Debrecenben is. Számukra ilyenkor hétvégén a civilek ételosztásai segítenek abban, hogy ne éhezzenek. Ahogyan az utóbbi években mindig, most is a kisnyugdíjasok voltak többségben. Nagyon sok új arcot láttunk, nyugdíjas házaspárok is jöttek kézen fogva az ételosztásra. Kettejük nyugdíjából nem futja tisztes megélhetésre.
Sokan kitértek arra, ilyenkor hó végén már apró sem igen található a ládafiában, a bankszámlájukon pedig hiába keresik a milliókat, ami a KSH szerint ott “kellene”, hogy legyen. Mit tehetnek: vagy a gyógyszereiket váltják ki, vagy esznek. Más lehetőségük nincs. Csak az evésen tudnak spórolni, új ruha, cipő vásárlása már régóta elérhetetlen álom a számukra. De elmondták, már félve várják a szeptembert, amikor, majd az új rezsiszámlák megérkeznek.
Egy 70 év feletti hölgy könnyes szemmel mondta: “Egyedül élek 89 ezer forint nyugdíjból. Eddig még úgy, ahogy, de fizettem a rezsit. Most rettegek attól, hogy hiába takarékoskodok, télen több lesz a számlán, mint a nyugdíjam. Mi lesz velem, ki tesznek az utcára öregségemre? ” ” Nem vesz bennünket a kormány emberszámba, ebben az országban kérem bűn megöregedni. Nyugatra mutogatnak, pedig ott egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy éhen hal”- tette hozzá egy másik hölgy. Míg az ételre vártak, egymás szavába vágva sorolták a sérelmeiket. A sok közül, csak egyet említek:
“Milliárdokat dobnak ki tűzijátékra, míg mi éhezünk. Nagyon nincs ez rendjén. Mit ünnepel az ország? Talán csak nem azt, hogy soha nem látott szegénységben, nyomorban élünk? A tűzijáték fényei nem takarják ám el a valóságot. És enni másnap is kellene!”
– mindezt egy párjával érkező férfi mondta ízes magyarsággal kiegészítve, de azok a szavak már nem nyomdaképesek.
Talán egyszer megérjük, hogy lesz majd olyan állami vezető, aki tényleg sámlit fog, és kiül a szegényekhez, és meghallgatja legalább őket. Szomorú, hogy a társadalom peremén élők zöme számára már a remény is elveszett, esélyük sincs arra, hogy életük kicsit jobb legyen. A Várból nem látszik a nyomor, a kilátástalanság, kék plakátoktól még egyetlen “csóró” sem lakott jól.
Tisztelettel köszönjük mindazoknak a támogatását, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Morzsaparti vendégei 2-3 napra elegendő élelemmel mehettek haza.
Az egyesület asszonyai főzték a finom fő ételt, hála az Ilyés Marci Rászorultakat Segítő Alapítványnak; köszönjük a Diti Pékségnek és a Lipóti Pékségnek a rendszeres segítségét. Hálásak vagyunk Icukának a lecsóért; köszönjük a fagyit Boldizsárnak-, az édességet Csabának-, a Túró Rudit pedig Katikának. Köszönjük a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületének a főzési lehetőséget.
Kedves debreceniek!
Kérünk mindenkit, aki teheti, támogassa munkánkat. Egy jó ügyben kérjük a hozzájárulásukat. Debrecenben is sok a szegény, nincstelen honfitársunk, akiknek segítő kézre, támaszra van szüksége. Kérjük Önöket, álljanak mellénk, fogjunk össze azokért az embertársainkért, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. Tisztában vagyunk azzal, nem tudjuk megváltani a világot, de még a debreceni szegénységet sem tudjuk megszüntetni. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ha mind többen állnak mellénk, a sok kis cseppből talán még “tenger” is lehet. Még nehezebb idők jönnek, szükség van és lesz a jó emberek segítségére.
Egyesületünk folyamatosan segíti a szegényeket. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, csak adományokból működünk, állami, önkormányzati támogatást nem kapunk. Minden támogatást hálásan fogadunk.
Régóta keresünk legalább egy olyan debreceni éttermet, amely vállalná, hogy – akár általunk vitt – egyszer ebédet főzne nekünk 200 főre.
Korlátlan mennyiségben lenne szükség tartós élelmiszerre, gyümölcsre, burgonyára. Az egyesületünk patronáltjai számára a gyümölcsárak is megfizethetetlenek, szervezetük vitaminhoz nemigen jut.
Az augusztusi Morzsapartin tanszereket is osztunk az iskoláskorú gyermekeknek. Várunktanszer felajánlásokat, számítógépeket, laptopokat, iskolatáskákat, tolltartókat, tornazsákokat, mindent, ami a tanévkezdéshez hasznos lehet.
Partnernek keresünk üzleteket, kereskedelmi láncokat, tehetős embereket, pékségeket, élelmiszer boltokat, és még sorolhatnám. Kérjük, legyenek társaink ebben a nemes ügyben.
Pénzbeli adományokra is számítunk. Az egyesület számlaszáma: Egy Morzsányi Szeretet Egyesület; Erste Bank; Számlaszám: 11600006-00000000-93568971
Email-címünk: morzsapartydebrecen@gmail.com.
A következő Morzsaparti 2022. augusztus 27-én /szombaton/ lesz a Bocskai téren.
– Lipcsei Andrea, az egyesület vezetője –
