A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon – döntött kedden az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta a magyar közigazgatásban.
A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.
A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.
A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
A két választás közös eljárásban történő lebonyolítását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői.
A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés “a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.
(Például táblákon továbbra is használható a megye.)
Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei.
“A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”
– fogalmaztak.
Azt is megszavazták, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben ispánoknak hívják majd. Az indoklás szerint ezzel 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. A kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, ők vezetik a kormányhivatalokat. Belőlük lesznek ezután a főispánok, akik a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak.
Ennek a javaslatnak volt a része az is, hogy ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti, hogy ezeken a képeken felismerhetetlen legyen. Ugyanez igaz az ilyen eseményeken készült hangfelvételekre is.
