Tavaly 250 millió forint áramszámlát fizettünk, ez idén 900 millió forint/év nyilatkozta Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Haszon Agrár magazinnak. A lap összefoglalta, hogy miért drágul a kenyér ára.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy a gázhajtású targoncáik fenntartási költsége is nagyot ugrott, hiszen a gáz ára is négyszerese a tavalyinak. Ehhez még hozzájött a minimálbér emelése, az üzemanyagok drágulása, ami oda vezetett, hogy az eddigi 20 forintos kilónkénti őrlési költsége a malomiparnak 35-40 forintra fog emelkedni.
A probléma ennél sokrétűbb. A költségnövekedés gondja eltörpül a búzaár robbanásszerű növekedése mellett. Tavaly tonnánként 62 ezer forintos árról beszéltünk nyáron, de már hallunk 130-135 ezer forintos árat is. Muszáj lesz ilyen magas áron is vásárolni a malomiparnak, hogy ki tudja szolgálni júniusban is a sütőipart.
A kilónként 150 forintos zsákosliszt-árakat 200 forintra kellene felemelni, ami jó 40 százalékos áremelésnek felelne meg.
A háború miatt kiesett heti 1 millió tonna ukrán export búzából, kukoricából és napraforgóból együtt. Ukrajna évente 50 millió tonna árut exportál az arab országokba és az afrikai kontinensre, ami most teljesen megállt.
Az óriási keresleti nyomás miatt volt kénytelen a magyar kormány is beavatkozni, amikor bejelentési kötelezettséget rótt ki az exportszállítmányokra. Próbálják fékezni az exportot részben elővásárlási joggal felruházva a magyar államot, részben vételi opció kikötésével a meglévő szerződésekre.
„Több malom, közük a Hajdú Gabona Zrt. is bekvótázta a termelését. Június végéig egy havi 7 ezer tonnás ütemet lőttek be, amit ki tudnak szolgálni még áprilistól 165 forintos liszttel, de ha a búza ára ilyen magasságokban lesz, május végén, június elején újabb áremelés várható. Ha ez a készlet elfogy, akkor már csak 200-220 forintos lisztekről lehet beszélni.
Vevőnként meghatároztuk azt, hogy kinek, mennyi liszt jut, illetve jár a következő három hónapban. 40 éve vagyok a szakmában, de a termelés bekvótázására még soha nem kényszerültünk” – számolt be a Haszon Agrár Magazinnak Lakatos Zoltán.
A szakember most szeretne csak a jövőbelátás képességével rendelkezni, hiszen ha tudná, hogy mikor ér véget a háború, annak megfelelően „lőné be” a készleteit. A felelősség nagyon nagy, hiszen a Hajdú Gabona egymillió ember napi kenyérellátásáról gondoskodik.
