Az eddigieknél háromszor hatékonyabb vírusmentesítési eljárást fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának és az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének kutatói. Az új vetőmagkezelési módszert a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi oltalom alá helyezte.
A burgonyatermesztésben kiemelkedő jelentőségű az egészséges vetőgumó használata. A burgonyát fertőző és a vírusos vetőgumóval is terjedő betegségek ugyanis akár 80 %-os termésveszteséget és jelentős minőségi romlást is okozhatnak.
– Az egészséges vetőgumó-előállítás alapja a fertőzött növények laboratóriumi körülmények között történő vírusmentesítése, majd a kezelt alapanyagok szövettenyésztéssel történő felszaporítása. Ez a növénybiotechnológiai eljárás a mindennapi mezőgazdasági gyakorlat része – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának vezetője. A vírusok eloszlása azonban a növényben nem egyenletes.
A növekedési pontokban (merisztéma) a legtöbb vírus nem található meg, így a hajtáscsúcsból kivágott merisztéma laboratóriumi tenyésztésével vírusmentes alapanyagokat kaphatunk. Bizonyos kórokozók esetében azonban ez a szövetszaporítási mód önmagában nem elegendő, hő- vagy kemoterápiával kell kombinálni
– fejtette ki Dobránszki Judit.
A burgonya vírusmentesítése esetében leggyakrabban a kemoterápiát alkalmazzák. A kezelés során legtöbbször a humán gyógyászatban is használt Virazollal (Ribavirin) akadályozzák meg a vírusok szaporodását.
A készítmény segítségével körülbelül 30 %-os hatékonysággal lehet vírusmentes palántákat létrehozni. A Virazol azonban fitotoxikus működése miatt gátolhatja a növények növekedését és fejlődését, ezért más gyógyszerek hatását is vizsgáltuk önmagában, illetve Virazollal kombináltan. A kutatás során optimalizáltuk a szerek adagolását, a kezelés időtartamát, ismétlésének szükségességét. A kidolgozott és szabadalmazott módszerünk révén az alkalmazott kemoterápiás szerek fitotoxikus hatása minimálisra csökkenthető, a megfelelő vírusmentesítési szint elérése mellett. A leghatékonyabb módszerekkelakár 70-90 %-ban vírusmentes növényeket kaphatunk
– ismertette a szabadalom lényegét Magyarné Tábori Katalin, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos főmunkatársa.
A növénybiotechnológiai eljárásra alapozott vírusmentesítés révén az egészséges növények, kedvező élettani állapotuknak köszönhetően jó kiindulási alapot biztosítanak a kórokozómentes szaporításához.
A kifejlesztett kezelési mód segítségével, olyan vetőalapanyag állítható elő, amely jobb termésátlagot és egészségesebb termést biztosíthat a gazdálkodóknak.
A vírusmentesítési módszerek kifejlesztése a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” (AGR_PIAC_13-1-2013-0006) projektben, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04) Biotechnológia tématerület támogatása révén valósult meg.
unideb.hu
