7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös agrárpolitika (Kap) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig – mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé.
A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá.
A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot.
A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá.
Nagy István kiemelte: a források felhasználása tekintetében két szakasz következik.
Kifejtette: az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok.
A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.
Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket – fűzte hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.
A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb fejlődése kövesse – jegyezte meg.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.
