Országos jelentőségű természetvédelmi terület a debreceni Nagyerdő, de úgy tűnik, mégsem viseljük eléggé gondját.
Az azonnali.hu alaposan körbejárta a témát, amelynek kiindulópontja az erdő szinte menthetetlennek tűnő, folyamatos kiszáradása. A városban köztudomású, hogy az alacsony vízszint miatt évtizedek óta szárad ki az erdő.
A debreceni Nagyerdő természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, erdészeti feladatait pedig az állami tulajdonban lévő Nyírerdő Zrt. látja el. A Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Juhász Lajos arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy a Nagyerdő biológiai sokféleségét a kiszáradás nem fenyegeti. Arra a kérdésre pedig, hogy voltak-e fajeltűnések az elmúlt időszakban a Nagyerdő területén, azt válaszolta, nincs ilyenről tudomásuk.
A Hortobágyi Nemzeti Park honlapján viszont számos állat- és növényfaj eltűnéséről számolnak be az elmúlt évtizedekből.
Nem vizsgálták elég alaposan az élővilágot
Varga Zoltánt, a Debreceni Egyetem ökológusprofesszora is úgy látja, a kiszáradás valójában komolyan fenyegeti az erdő jövőjét. Bizonyíthatóan a talajvízszint csökkenése miatt tűnt el például a Nagyerdőről az uniós szinten is fokozottan védett díszes tarkalepke.
Amikor tíz évvel ezelőtt egy parkolóépítés kapcsán a Nagyerdő Debrecen belterületéhez tartozó részén fel akarták mérni, hogy a hetvenes évek óta hogyan változott a futóbogarak állománya, azzal szembesültek, hogy azóta teljesen eltűntek onnan
– példálózott a professzor.
Varga Zoltán azt is elmondta, a Nyírerdő Zrt-nek monitoroznia kellett volna az állat- és növényállományt. Azt is szóvá tette, a gazdasági szempontok a természetvédelmi szempontokat mindig is felülírták a Nagyerdő környéki beruházások esetén.
„Teljesen el tudom fogadni, hogy a Nagyerdei Stadiont fel kellett újítani, és hogy a régi víztoronynak is használható funkciót kellett adni, de ezzel együtt a területen a zöldfelület kiterjedése és minősége kétségtelenül csökkent”
– mondta az Azonnalinak a professzor.
Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy a TEVA gyógyszergyárának vízkivétele okozza a talajvz csökkenését, a gyógyszergyár és Papp László fideszes polgármester állítása szerint sem a lakossági vízkivétel, sem a TEVA vízkivételei nem játszanak szerepet a folyamatban. Utóbbi a gyógyszergyártól kapott adataink szerint a városi vízkivételek mindössze öt százalékát alkotja.
Évtizedek óta létezik egy megoldási terv
Papp László polgármester hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításához állami és európai uniós szerepvállalás is szükséges. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tett Debrecen polgármestereként a szükséges források előteremtésére, Papp László azt válaszolta, tavaly februárban kezdeményezett egyeztetést a Belügyminisztériummal a CIVAQUA-programmal kapcsolatban.
