Szeptember 26-án kilencedik alkalommal rendezik meg az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményét, a Kutatók éjszakáját. Az esemény célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, és vonzóvá tegye a kutatói életpályát. Ezen az éjszakán a felsőoktatási intézmények és kutató intézetek nyitják ki kapuikat, hogy közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az egyes tudományterületek érdekességeit, aktualitásait. Minőségi ismeretterjesztés és szórakozás egyszerre, ezt jelenti tehát a Kutatók éjszakája, mely évről évre egyre több látogatót vonzó, ingyenes programokkal, érdekes látnivalókkal és máskor nem látogatható különleges helyszínekkel.
Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete is izgalmas előadásokkal készül. Dr. Korga György, az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumának villamosmérnökének segítségével virtuális látogatást tehetünk a Gran Sasso intézetben.
Hosszú időn keresztül a részecskefizikai kutatások legfőbb, sőt talán egyedüli eszközei a nagyenergiájú részecskenyalábokat előállítani képes részecskegyorsítók voltak. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább előtérbe kerül az úgynevezett csendes, avagy földalatti fizika, melynek során inkább a természetben maguktól lejátszódó folyamatok során keletkező különleges, bár igen nehezen detektálható részecskék megfigyelésére helyeződik a hangsúly. Az ilyen kísérletek során általában valami olyan eseményt szeretnénk megfigyelni, amely vagy nagyon ritkán következik be vagy valamilyen, csak nagy nehézségek árán detektálható részecske keletkezésével jár. Ilyenek például a Nap belsejében lejátszódó magfúziós reakciók, amelyek során a Nap minket is éltető energiája felszabadul. Ezekben a reakciókban energia mellett különböző típusú neutrínók is keletkeznek, amelyek azonban a közönséges anyaggal csak igen csekély mértékben lépnek kölcsönhatásba. Éppen ezért megfigyelésükhöz olyan detektort kell építeni, amely a természetes kozmikus sugárzásoktól védett helyen, nagytisztaságú speciális anyagok felhasználásával épült, és ilyen módon rendkívül alacsony háttérsugárzás mellett képes adatokat gyűjteni.
Az előadónak az elmúlt évek során volt szerencséje egy ilyen laboratórium működéséről közvetlen személyes tapasztalatokat szerezni az olaszországi Laboratorio Nazionale del Gran Sasso intézetében. Az itt működő Borexino detektor a Napban keletkező különböző energiájú neutrínók direkt megfigyelését teszi lehetővé, de nagy érzékenysége révén a mi Földünk belsejében lezajló természetes radioaktív bomlási folyamatokban keletkező ún. geo-neutrínók megfigyelésére is alkalmas, mint ahogy egy esetleges szupernova robbanás esetén keletkező sugárzásról is adhatna értékes új információkat.
Egy ilyen alacsony kozmikus háttérsugárzású környezetben más, nagyon érdekes kísérletek is végezhetők: a Dark Side kísérlet például az Univerzum tömegének feltételezhetően többségét kitevő „sötét anyag” részecskéinek a közönséges anyaggal történő, igen ritka eseménynek számító ütközéseinek direkt megfigyelését célozza meg. A program este hatkor kezdődik az MTA Atomki XII. épületének nagyelőadójában.
Szintén szeptember 26-án az Atomki előadásai között, a Campus Fesztiválon is rendszeresen jelen lévő DÖFI Egyesület (Debreceni Összefogás a Fizikáért) programját is megtaláljuk. A látogatók. A DÖFI bemutatói alkalmával megismerkedhetünk a mindennapokban látott fizikai alapjelenségekkel. Ezek az egyszerű kísérletek mindenki számára kipróbálhatóak, akár otthon meg is ismételhetőek. A fizikusok igazodva a rohamosan fejlődő világunkhoz idén több, elektronikával kapcsolatos új kísérletet is bevonnak a programba. Ezekben a látogató megismerkedhet az okostelefonok alapjaival vagy éppen a robotok irányításával. A kitartóbbak számára kreatív sarok is lesz, ahol néhány egyszerűbb kísérletet saját kezűleg el lehet készíteni és hazavinni.
A kísérletek délután 14 órától 22 óráig tartanak az MTA Atomki udvarán és a VIII. épületében.
