Átadták vasárnap a felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagógát, amely európai uniós támogatással, A vallási turizmus erősítése a nagyváradi és a debreceni zsidó hitközségek közreműködésével című határon átnyúló projekt keretében készült el.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az avatáson azt emelte ki, hogy a beruházással “a város gyarapodott, mi lettünk többek”.
Hozzátette: folyamatban van a Pásti utcai zsinagóga felújítása, a Petőfi téren pedig építészeti emléket állítanak a második világháborús szőnyegbombázáskor lerombolt egykori zsinagógának is.
A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy Debrecenben van Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége. “Mi együtt vagyunk debreceniek, ami nélkülözhetetlen a saját identitásunkhoz” – fogalmazott. Kósa Lajos arra kérte a város zsidó közösségét, hogy folytassák az eddig jól bevált együttműködést, mert csak így lehet előre jutni.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke mérföldkőnek nevezte a hitközség életében a zsinagóga felújítását. Felidézte, hogy 2010-ben ünnepelték a Kápolnási utcai zsinagóga 100 éves évfordulóját, “beázó tetővel, málló vakolattal, megrongálódott homlokzattal”.
Akkor határozták el, hogy megvédik örökségüket és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együttműködve 1,4 millió eurós európai uniós támogatásból mára elkészült a debreceni, néhány hét múlva pedig befejeződik a nagyváradi zsinagóga felújítása – mondta Horovitz Tamás.
Hozzátette: zsinagógájukban otthonra talál a Debreceni Egyetemen tanuló négyszáz izraeli diák is.
Felix T. Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke “két ország, két megye, két polgármester, két hitközség” példaadó együttműködéseként értékelte, hogy uniós támogatással megújulhatott a debreceni és a nagyváradi zsinagóga.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek tanúja volt a 104 éves Kápolnási utcai zsinagóga. Példamutatónak nevezte Debrecen és az ország második legnagyobb zsidó hitközsége együttműködését, majd a közelgő zsidó újévre utalva reményét fejezte ki, hogy együttműködésben, kart karba öltve, békében tudnak élni, és “győzni fognak azokon, akik újra az életükre törnek”.
Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte: a két éve indított projekt során rugalmas volt a határ két oldalán lévő önkormányzatok és hitközségek együttműködése. Utalt arra, hogy hasonló módon több hajdú-bihari település zsinagógáját is meg lehetne újítani.
