Energocell üveghabgranulátum-gyártó üzemet adtak át szerdán Debrecenben, a húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, és alakítanak át magas hőfokon habosított szigetelő anyaggá – mondta az átadáson Kőszegi Dániel, a debreceni Daniella Ipari Park Kft. ügyvezetője.
Hozzátette: terveik szerint 3-4 éven belül már hatvan embernek ad munkát a Közép-Kelet-Európában egyedüli üzem, és évi 40-50 ezer tonna üveget is fel tudnak majd dolgozni a kizárólag magyar technológiával felszerelt gyárban.
Kőszegi Dániel tájékoztatása szerint a 650 millió forintos beruházáshoz 166 millió forint európai uniós támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért is felelős államtitkára elmondta: a települési hulladék mintegy 3 százaléka üveg, az országban évente 76 ezer tonna üveg a hulladéklerakókban végzi.
Hozzátette, az “ezerarcú üveg” ugyanakkor nem szemét, amivel csak gond és költség van, hanem olyan értékes hulladék, amiből másodnyersanyag állítható elő, ezáltal takarékoskodni lehet az erőforrásokkal.
Az államtitkár szerint a szelektív hulladékgyűjtésben is az üveg jelenti a legnagyobb problémát. A pet-palackot, a papírt újra fel lehet dolgozni, az üveget nem, ezzel magyarázható, hogy csökkent az üvegbegyűjtés az országban.
Új utakat kell tehát keresni, s ebben élenjáró a debreceni, Magyarország első üveghab gyártó üzeme – mondta V. Német Zsolt.
Az államtitkár jelezte: változtatást terveznek a hulladékhasznosítás támogatási rendszerében. Az a céljuk, hogy a támogatást az kapja, aki feldolgozza hulladékot és értelmes terméket gyárt belőle.
V. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon keletkezett üveg és más hulladék újrahasznosítása is Magyarországon történjen meg.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a gyáravatón elmondta, a város gazdasága dinamikusan fejlődik, az idén már bejelentették egy gyár, illetve üzem indulását, amelyek összesen csaknem 500 új munkahelyet hoznak létre. Debrecen mind a hat iparterülete, köztük a Daniella ipari park is folyamatosan bővül, utóbbi a környezettudatos fejlesztés zászlóshajója a városban – tette hozzá.
Papp László elmondta: mintegy ezer tonna üveghulladék gyűlik össze évente Debrecenben, de egy tervezett hatmilliárd forintos regionális hulladékválogató-beruházás megvalósulásával ez a mennyiség jelentősen nőhet.
A polgármester közlése szerint Debrecenben 2015 és 2017 februárja között 140 kis- és középvállalkozás (kkv) nyert a Ginop pályázatain összesen 40 milliárd forintot, amellyel 60 milliárd forint értékű beruházás, fejlesztés valósult meg.
Miklóssy Ferenc, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke az egyik legfontosabb gazdasági törekvésnek nevezte a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítását, amit az innovációban vállalt szerepük segíthet.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az üveghabot több évtizede ismerik és gyártják Nyugat-Európa több országában. Az üveghab sikeresen alkalmazható például passzívházak, épületek, ipari padlók aljzatszigetelésénél, hűtőházak, szerelőcsarnokok, járható-, vagy zöldtetők kialakításánál, épületek falazat-födém kitöltésénél, sport- és jégpályák kivitelezésénél, út és vasútépítésnél, fűthető gépkocsifelhajtó kialakításánál és zajvédő falakban – mondták el a szakemberek a gyáravatón.
